Zsolti

872 25 4
                                    

Augusztus 22. Hétfő 

A fülemet megcsapta az idegesítő zenék dallama a reggeli homályban. Felültem és egy határozott mozdulattal lecsaptam a telefonomon az ébresztőt. A párnába fúrva a fejem lerúgtam magamról a takarót majd felkeltem. A szobámba felkapcsoltam a villanyt és a szekrényhez siettem. Kikotortam a szekrényből egy sima fehér pólót és egy farmert. Miután végeztem mindennel megfogtam a sport táskám és levonszoltam a lépcsőn. Apám a konyhába ült és a telefonján pötyögött valamit. 

- Csoki...- köszöntem félholtan és a hűtöhöz léptem 

- Elvan a szedwicsed készítve mar beraktam a táskádba - mutatott a székre fellógatott táskámra - Kösz! - vágtam lemagam egy székre és szaporán elkezdtem a müzlimet kanalazni 

 - Lassan! - meredt rám - Ráérsz... 

- Mikor indulunk? - kérdeztem 

 - Egy húsz perc múlva. 

Gondoltam addig megnézem a emailom ellenőrizve a gólya tábor címét és helyét. Ez így meg is történt csak a szemem automatikusan átsiklott egy másik emailre amitől halvány mosolyra húztam a szám. A ballagási bankett. Amit még Dave küldött. Nem használom az emailem sok dologra így még nem tűnt el az első oldalról. Mosolyogva bezártam és lementem az előszobába majd felvettem a cipőm és a pulcsimat és kiléptem a nyári reggelbe. A táskáim már a csomagtartóba sorakoztak így behuppantam az anyós ülésre és indulhattunk. A rádió halkan szólt de nem is figyeltem, hogy milyen számok mennek mert csak arra tudtam gondolni, hogy hamarosan megismerem az új osztályom.  Na nem mintha féltem volna. 

- Dunabogdány igaz? - pillantott felém az apám

- Igen... Sebestyén szálló - húztam el a szám

Az út nem volt olyan hosszú de mégis mintha 10 órás lett volna. A táborhely kapuja előtt megálltunk és kiszálltunk. 

- Vigyázz magadra! - adta a csomagjaimat a kezembe - Ne törj be sehová, ne gyilkold a tanárokat, ne szökj el és ne törd ki az ablakokat 

- Rendben - bólintottam zavartan - Apa! - kiáltottam utána

- Igen? - nézett ki a kocsi ablakon

- Kísérj be! - tettem keresztbe a karom

- Zsolt... Felnőtt ember vagy! - meredt rám érthetetlenül 

- Akkor én itt maradok! - ültem le a sport táskámra

Erre fújtatott egyet és kiszállt. Majd mellém állva felhúzott és együtt léptünk be a táborba. A romos ház előtt meg is találtunk egy eléggé fiatal tanárt akihez oda is mentünk.

- Csokoládés jó reggelt! - köszöntöttem mire apám lesütötte a szemét és kezet nyújtott a tanárnak

- Ő itt a fiam Nagy Zsolt és a gólya táborba jött

- Áh, örvendek! - fogott kezet velem is - Petra vagyok, én tanítom a fizikát és most én osztom be a tanulókat a szobába - emelt fel egy papírt amin nevek sorakoztak

- Akkor én már el is megyek! Jó szórakozást fiam! - tette a vállamra a kezét és sarkon fordult de utána szóltam

- Meg sem ölelsz? - kérdeztem felháborodva 

Nevetve vissza fordult és megölelt majd tényleg elment.

- Szóval - olvasott bele Petra a papírba - A te szobád az első emeleten és a 8. ajtó! - mosolygott rám a fizika tanár és rögtön beugrott Gondos ahogyan az atom részecskét rágja.

Você leu todos os capítulos publicados.

⏰ Última atualização: Jan 22, 2017 ⏰

Adicione esta história à sua Biblioteca e seja notificado quando novos capítulos chegarem!

A Balhés Négyes élete a Szent Johnna Gimi Után + MacuOnde histórias criam vida. Descubra agora