(ELŐBB OLVASSÁTOK A LEÍRÁST, CSAK UTÁNA A PROLÓGUST!🙂)
✨
Napsütéses augusztusi reggelre ébredtem. Madárcsicsergés, nyári forróság, minden ami kell.
Kikászálódtam az ágyból, belebújtam a köntösömbe és a papucsomba, majd kimentem a konyhába.
– Jó reggelt! Most akartalak felkelteni, örülök hogy magadtól is sikerült. Pörögjél, mindjárt indulunk! – szólt apukám.
– Hova? Miért? Mi?! – értetlenkedtem, mire anya lépett oda hozzám.
– 2016. augusztus 23-a van, ha esetleg elfelejtetted volna.
És akkor leesett..
– Jesszusom! A Gólyatábor! Olyan jót aludtam, teljesen kiment a fejemből. – kiáltottam, és visszarohantam a szobámba.
– Mi a francot vegyek fel?! – mérgelődtem. Átkutattam az egész szekrényemet, mindent kidobáltam belőle a szőnyegre. Végül a választás egy farmer shortra és egy piros ,,no pain no gain" feliratú pólóra esett amit betűrtem a nadrágba.
– Tíz perced van, Vicky! – kiabált apukám a nappaliból. Tudniillik, lakásban lakunk, úgyhogy nálunk a kommunikáció gyakran abból áll, hogy egyik szobából a másikba üvöltözünk, viszont én vagyok az egyetlen aki csukott ajtón keresztül is meghallom a szüleim normál hangerőn folyó beszélgetését.XD
– Megyek már! Anya, hol a fogkefém? – kérdeztem (persze üvöltve).
– Nem raktam sehova, keresd meg. Gondolom a helyén van.
– Norbi, hol a fogkefém? – kérdeztem a bátyámtól, már egyre idegesebben. Szörnyen izgultam rengeteg gondolat kavargott a fejemben. Olyasmik, mint ,,Vajon tetszeni fogok nekik?" ,,Jófejnek találnak majd?" vagy éppen ilyenek: ,,Lesznek az osztályomban "tinikurvák"?" ,,Hány helyes srác lesz?"
Szóval feltűnően sok dolgon járt az agyam.
– Honnan a fenéből tudnám hol van a fogkeféd?! – üvöltött vissza.
Na, ilyen nálunk egy bonyolult reggel.
✨
– Nem lesz helyem, rengetegen parkolnak már itt. – mérgelődött apa.
– Állj be a mélygarázsba, ott van! – mutatta neki anyukám.
Én annyira ideges voltam, hogy megszólalni sem volt erőm. Nagyon féltem attól, hogy milyenek lesznek.
Sok embert már előre elképzeltem a névsor alapján, amit anya hozott haza a nyári szülői értekezletről.
34-en leszünk, 20 lány, 14 fiú. Az eddigi osztályomban 19-en voltunk átlagosan, szóval ez a sok gyerek elég nagy váltás lesz..😂
Néhányat szimpatikusnak ítéltem meg a nevük alapján. Ott van például Kozma Véda. A Védák általában jó fejek..!😀
Vagy még aki egyből feltűnt amikor a neveket nézegettem: Back Lídia, akinek az apja amerikai. Ő az egyik "kétnyelvű" az osztályban. Ha jól emlékszem, hárman lesznek ilyenek.
– Nem akarsz esetleg kiszállni? – szólt hozzám anyukám, felébresztve az álmodozásból.
– Mi? Ja! Máris megjöttünk?😮
Kikászálódtam a hátsó ülésről, felvettem a hátizsákom, és kivettem a bőröndöm a csomagtartóból.
✨
Sziasztok!
Íme, itt az új sztori prológusa😀
Nagyon remélem hogy tetszeni fog mindenkinek, és sokan fogjátok olvasni
Izguloooook😂
Írjatok kommentbe nyugodtan véleményeket🙂
(Szerintem ez a prológus már most jobb mint a Mindennél jobban teljes egészében..😂😂)
Peace
xxx
ESTÁS LEYENDO
Restart
Novela JuvenilHetedik osztályos koromban otthagytam az emlékekkel, fájdalommal, hamis barátságokkal, gyötrődéssel, gyásszal teli általános iskolát és a BPLG-ben (Budapest Legjobb Gimnáziuma) kezdtem tanulni. Az életem ezáltal gyökeresen megváltozott. Olyan volt...