~1798-ban~
Félve néztem jobbra. Szerencsémre egy lélek sem járt erre, így futásnak eredtem.
Este 11 óra lehetett és az út kihalt volt.
Már majdnem a nagyfánál voltam amikor kocsi zörgést hallottam. Ki az az idióta aki ilyenkor kocsikázik? Ráadásul télen?
Elbújtam a legközelebbi ház mögé. Az kéne még,hogy meglásson valaki és elmondja az apámnak. A fejemet vennék.
Mikor elhalkult, újra futásnak eredtem.
Oda értem a nagyfához és félkézzel neki támaszkodtam,nagy levegőket véve.-Merre vagy?-suttogtam. A lehelletem látszódott a hidegben.
Ahogy kimondtam ezt a két szót egy kéz a derekamra egy pedig a számra csúszott.
Magához húzott majd adott egy puszit az arcomra.
Hirtelen megfordultam és a nyakába ugrottam.-Annyira hiányoztál-suttogtam a nyakába.
-hát még te!-fogta közre az arcom majd ahol ért, ott csókolgatott.
-Hová megyünk?-állítottam meg egy pillanatra.
-El innen, jó messzire-hajtotta homlokát az enyémnek.
"de nem szólunk senkinek?" tettem fel magamban a kérdést.-Nem bizony-mosolyodott el ördögien.Azzal megragadta a kezem és a felé a hely felé húzott, ahová a legelvetemültebb ember se merészkedne.
Murderville felé.Nos, ez lenne a prológus😝
Ez még nem igazán árulja el, milyen is lesz a történet jellege, de azt tudnotok kell,hogy eléggé fordulatos lesz 😏
Remélem velem tartotok a következő részekben is:)Xx,P.
YOU ARE READING
Feel You!
FantasyŐ a legtitokzatosabb ember akivel valaha találkoztam. Mégis úgy ismerem mint a tenyeremet. Hisz érzem őt. Érzem az dühét, érzem a szomorúságát, érzem a vidámságát, A szerelmét!