He Stole My Cab (magyar fordítás)

Tizenkettedik fejezet

Még kiélveztem a csók néhány utolsó másodpercét, mielőtt megszólaltam volna két csókunk között.

- Bene...dict, beszél...nünk kell.

Sóhajtott és elhúzódott, szégyenlősen nézett rám és amikor lepillantott a kezeimben tartott serpenyőre elpirultam. Megfogtam a kezét, áthúztam a lakáson egészen a nappaliig és leültettem a kanapéra.

Pár percig kínos csendben ültünk egymással szemben. Egyik lábamat átvetettem a másikon, míg ő egyik hosszú lábát a másik alá húzta. Hagytam, hogy a csend körbeöleljen minket, nem akartam mondani semmit sem, mert tudtam, hogy ha egyszer mindent elmagyarázok neki, soha többet nem fog ugyanúgy gondolni rám. Megfogta mindkét kezemet és betakarta sajátjaival, nyugtató köröket rajzolva bőrömre.

Sóhajtottam és vettem egy mély levegőt mielőtt megszólaltam volna. Elmeséltem, hogyan találkoztam az egyetemenJamievel, hogyan szerettem bele és valami villanást láttam a szemeiben, amikor ezt mondtam, de nem törődtem vele és folytattam. Elmondtam neki, hogy minden megváltozott, miért változott meg, majd elmeséltem neki a bántalmazásokat; az összes zúzódást, heget, mentális és fizikai eseteket. Ahogy beszéltem egyre jobban szorította a kezeimet és amíg le nem törölte arcomon lefolyó könnycseppeket nem is vettem észre, hogy egyfolytában csendesen sírok.

Befejeztem és inkább lenéztem a kezeire. Nem tudom mit is éreztem pontosan, a szomorúság és a megaláztatás keveredett bennem és piszkosnak éreztem magam, töröttnek. Vártam, hogy elmenjen, hogy úgy döntsön túl sok terhem van, amivel ő nem tud foglalkozni, de ő csak ült.

Aztán arcához emelte kezeimet és belecsókolt a tenyereimbe, majd megfordítótta és a kézfejeimre is csókot lehelt. Végigcsókolta a jobb karomat, majd kezei közé fogta arcom és a homlokomat is megcsókolta. Végül megemelte a bal karomat és azt is puszikkal hintette be. Félrehúzta a testemet beterítő anyagot és végig puszilta az egyik lábamat a talpamig, majd a másiklábamon vissza a combomig. A pizsamámon keresztül megpuszilta a hasamat, közvetelenül a zúzódás mellett, amely ott sötétlett, mint egy démon. Mikor a szemeimbe nézett én pedig próbáltam elfordulni, hatalmas kezei közé fogta az arcomat és kényszerített, hogy rá nézzek.

- Theresa, semmi, amit az előbb mondtál nem akadályoz meg abban, hogy törődjek veled; semmitől sem fogom azt gondolni rólad, hogy rossz ember vagy, hogy össze lennél törve vagy hogy megsérültél. Ha valami, hát ez ráébresztett arra, hogy mennyire erős nő vagy. Megcsókoltam a tested minden részét, hogy megmutassam mennyire szép vagy, hogy csodálatos vagy és te igazán megérdemled, hogy szeressenek. És csak remélni tudom, hogy méltó vagyok arra, hogy én legyek az a személy aki vigyáz rád és szeret téged, mert én nem megyek sehová. Szükségem van rád Theresa, jobban mint ahogy te azt el tudod képzelni. Megakarlak nevettetni, az az ember akarok lenni, akit megcsókolsz és megígérem, hogy megvédelek és melletted leszek. Nem azért, mert szükséged van valakire, akire támaszkodhatsz vagy aki "megjavít" téged. Azért leszek melletted, mert veled akarok lenni, mert te vagy a legcsodálatosabb, legviccesebb, legszebb ember, akivel valaha találkoztam.

A hangja elvarázsolt, ahogy beszélt és nem tudtam megállni, hogy egy mosoly át ne fusson az arcomon. És amikor elmosolyodtam ő is elmosolyodott; megjelentek azok a tökéletes ráncok a szeme szegletében és a mély gödröcskéi az arcán. Óvatosan közelebb húzott magához úgy, hogy már az ölében ültem, a fejemet erős mellkasának döntöttem és éreztem, ahogy karjai körül ölelnek. Lassan hanyatt dőlt, én még mindig a mellkasán feküdtem; feje a kanapé karfáján pihent, én pedig belélegeztem kölnijét, ami a frissen mosott ruha illatával keveredett és éreztem, ahogy szemeim lassan lecsukódnak, ahogy megnyugtatóan a hátamat simogatta és megcsókolta a fejem búbját. Éreztem, ahogy a lélegzése kezdett lelassulni és akadozva simogatott. Óvatosan felemelkedtem mellkasáról, egy puszit adtam az arcára és figyeltem, ahogy azon az angyali arcon egy halvány mosoly jelenik meg, de szemeit nem nyitotta ki. Visszafeküdtem, becsuktam a szemeimet és olyan nyugodtnak éreztem magamat, mint már nagyon régen nem.