Apuci L.H. BEFEJEZETT

314 36 15
                                    

Kedves leendő Olvasóim!
Elérkezett hát a várva várt pillanat, meghoztam az első részét a Tűzrevalónak.

A könyv írója: Sziszi13

Kezdjük az igencsak rövidke leírással, melyet szépen bemásolok ide, hogy láthassátok, milyen csodálatosra sikeredett.

"- Hogy hívnak?- kérdezte egy csábos mosoly kiséretében.
- Rebeca. És téged?- felkacagtam.
- Luke. De neked csak apuci.- és rám kacsintott.
  - Wtf?!- szemeim kétszeressére nőttek."  


Nos, ennyi is lenne az amolyan bevezetőként szolgáló szöveg. Igényességtől teljesen mentes persze, hiszen minek az egy nyilvánosan is felvállalt sztorihoz...


A főszereplő lány nevét nem lehet pontosan tudni, hiszen a leírásban Rebecaként van jelen, míg az első bejegyzésben Rebeccaként. A kíváncsiság majd' megöl... Vajon most akkor hogy is van írva a neve valójában? Cseles ez a kislány, azt kell mondjam. Már az első pillanatban játszik az ember idegeivel!

Tehát, Rebeca/Rebecca kint sétálgat, mikor ügyes leányka módjára "neki ment" valakinek, minek köszönhetően majdnem taknyol egy kecseset, de a vörös hajú lovag persze megmenti. A srác ekkor kedves főszereplőnkre "mosolygot". Hát nem aranyos? De ez még nem minden! "beleturt a hajába" és még "felé nyujtotta a kezét" is! Igazi úriember.

Tehát, az első rész végén bemutatkoznak egymásnak. Nehezen feldolgozható események voltak ezek az egyszerű kis lelkemnek! Ez a mindössze maximum 6-7 sor, hát... megterhelt. Ha nem lennék ennyire kitartó, le is feküdnék aludni nyomban, hogy kipihenjem az izgalmakat.


Mesés megismerkedésük után sétálni kezdenek. Megbeszélik, hogy ki hány éves, ám eközben Rebecanak/Rebeccanak elkezd fájni bájos kis lábikója. Ezt persze Michael észreveszi, és egyből kihasználja az alkalmat, hogy megfogdossa a derekát.
Bár a lány azt mondja, hogy jól van, a világ forog körülötte, s már csak annyira emlékszik, hogy "Mikey még időben "elkapkott"" ezután felkapja a lányt és fut vele valahová. Az olvasók kedvéért, nagyon remélem, hogy egy tűzhányóba futnak ilyen sebesen! Kérlek, ne álljatok meg! Ugorjatok bele szépen, nem lesz baj belőle!


A negyedik és az ötödik rész nagyjából egy és ugyanaz, csak más-más szemszögből. Csodás elírásokon kívül semmi élvezhetőt nem nyújt. A "miikor" és a "hivtam" mellett csupán annyit, hogy a lányt kórházba szállítják. Mennyire jó lenne, ha helyette a hullaházba vinnék.


A hatodik epizód során Hemmo szemszögéből olvashatjuk a pompásabbnál pompásabb történéseket. Többek között azt, hogy a lány elpirul a mosolyától, majd pedig mikor leül mellé, a lány "közelebb csuszott". Ekkor Hemmo kap az alkalmon, s idézem "Végig simitottam a combján és perverzen elmosolyodtam. Beharapta az ajkát. Ami ahw..."

Azt hiszem mindent értettünk. Nincs is több kérdésünk, hiszen teljesen normális, hogy azt sem tudod ki a pénisz ül melletted, de olvadozol attól, hogy mindjárt megujjaz a kórházban. Igen. Ezt így kell, kérem szépen!

A hetedik részben belefuthatunk egy ismerős részletbe, mely nem más, mint a könyv leírása/bevezetője.
A maradéktalanul romantikus "Wtf?!" jelenetet követően bejön Michael, Luke pedig egy cetlit lerakva az asztalra, kacsintva "egyett" távozik. Mike puszit nyom a lány homlokára, mert hát miért ne, hiszen már tudják egymás nevét!!!

A nyolcadik epizód egy számomra borzasztó hírrel szolgál a lányról. "Még az nap hazamehettem.". Miért? Miért nem látták rajta, hogy valami nincs rendeben a kis buksijában?
Luke ment érte. Mert hát nincs családja a lánynak, vagy ilyesmi. Egy idegennel kell hazafurikáztatnia magát. Ez így természetes.
Miután Luke "Szia Babygirl!" köszöntéssel üdvözli a lányt, szenvedélyesen "megcsokolja". Erre a lány megöleli. Nem volt fura neki, hogy egy kibaszott idegen mászik a szájába?
Ezután a srác megkérdezi, hogy "Mehetünk cica?", majd kézen fogva távoznak, akárcsak az emberekbe vetett hitem a jóindulatommal.


Ennyi. Ennyit bírtam, gyerekek. Megadtam az esélyt, hogy esetleg értelmesebb történetté alakuljon a későbbiekben, de nem így lett. Nagyon nem. Nyolc részt kibírtam, de több időt nem vagyok hajlandó erre áldozni! Áldom az eget, hogy az egyetlen pozitívum a hasznomra vált... A részek olyan rövidek, mint Molnár Krisztián kis micsodája.


Kedves Sziszi13, kérlek tanulj meg helyesen, ékezetekkel, érthetően, választékosan írni! Sőt, úgy eleve írni! Amíg ez nem megy, ne publikálj! Az olvasóid nagyjából a 11-12 éves korosztály lehetnek, akik nyálukat csorgatva várják, hogy vajon a kilencedik részben végül magáévá teszi-e Luke a lányt.

A sztori egyáltalán nincs igényesen kidolgozva. Összecsapott, értelmetlen, és mondjuk ki: Szar.


A támadások nem érdekelnek, hiába próbálkozik bárki is. Hidegen hagy. Nem fogok visszavonni egyetlen szót vagy betűt sem, mert ez az én saját véleményem. Megértem, ha valakinek nem tetszik, csak épp nem érdekel.
Ha te is találkoztál hasonlóan förtelmes történettel, küldd el nekem üzenetben! Talán épp az általad mutatott iromány lesz a következő bejegyzésem témája.


TűzrevalóDonde viven las historias. Descúbrelo ahora