Ez most megtörténhet?

4.rész: A Vallomás

/Jani/

Pár órája Pisti elment. Itt hagyott. De ez így jobb lesz, tudom. Visszamentem a szobába, bekapcsoltam a kamerát, majd szóltam a srácoknak hogy ma nem lesz stream, és előre is Boldog Karácsonyt mindenkinek, majd elköszöntem. Kimentem a konyhába, összedobtam valami kaját majd bevonultam a hálószobába. Magamat az ágyra vetettem, bekapcsoltam valami szomorú filmet, majd sírni kezdtem. Tudtam, hogy kettőnk közül én vagyok a 'gyengébb'. Tudom hogy nem fogom nélküle kibírni. Teljesen belehabarodtam Pistibe. Ez az egész dolog pár hónapja kezdődött.

-Visszaemlékezés-

Még nyáron Pistivel kettesben elutaztunk Bécsbe a munka miatt. Az volt vele a legszebb 3 napom. Vagyis azt hittem az lesz. Az előtt is is már éreztem valamit iránta, de nem voltam benne biztos. Amikor odaértünk egyből vlogoltunk a srácoknak, majd turista vezetőkkel körbejártunk a várost. Persze ekkor sem tudtam róla levenni a szemem,  s néha-néha szempárunk egymásra talált, olyankor mindig elpirultam. Délben elmentünk enni, majd vissza a szállásra videót vágni. Este megkértem Pistit, hogy menjünk el a Vidámparkba, mert ilyenkor lenne a legszebb, ő pedig beleegyezett. Akkor és ott történt, hogy megfogtam a kezét. Nem érdekelt ha jönnek a lesi fotók, nem! Be akartam bizonyítani, hogy már többet érzek iránta. Összekulcsoltam kezünket és nem utasított el, de nagyon furcsán bámult rám, de lehet csak nem akart  megbántani.

Ahogyan sétáltunk a Vidám parkba, páran kértek velünk képet, ekkor persze elengedtem kezét, majd egy 10 perc múlva meg is érkeztünk. Én először Vattacukrot szerettem volna venni, ezért míg Pisti fényképezkedett, elmentem venni. Vettem egy almást, azt tudomásom szerint szereti. Amikor elmentek a srácok, mutattam Pistinek, hogy mit vettem, majd elmosolyodott. Elkezdünk belőle falatozni, majd véletlen Pisti leejtette. Ekkor mind a ketten felnevettünk. A következő lépés a óriás kerék volt. Pisti nem akart felmenni, de a nézők miatt megcsinálta. Amikor vagy 20 méter magasan lehettünk, láttam hogy ideges, és a korlátnak dőlve csukott szemmel remeg. Odaléptem hozzá, majd megöleltem, amitől egy kicsit sikerült megnyugtatnom. Amikor leértünk, megkönnyebbülve vett egy hatalmas levegőt. Ahogy hajába a szél fújt valami iszonyatosan jól nézett ki. Abba is hagytam az ámélkodást, majd még pár dologra fel ültünk. Ez után vissza kellett mennünk a szállásra, mert holnap korán keltünk. Ahogy sétáltunk egymás mellett, én hirtelen megálltam.

-Jani, minden rendben? - kérdezte aggódva.
-Pisti nincs, nagyon nincs. - majd közelebb léptem hozzá.
-Pisti asszem' szeretlek. De már nagyon rég óta elakartam mondani!
-Jani te megőrültél?! Ott van neked Orsi, nekem meg Anita! - majd ezzel megfogta magát, és visszament a szállásra, azután már a munkán kívül ezt a témát nem igazán hoztuk fel. Ott köteleztem le magam végleg. Mindörökre.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Hogy visszagondoltam, álomba sírtam magam.

/3 nap múlva/

Karácsony napja lett, nem tudok semmit sem a szerelmemről, Pistiről. Hallottam, hogy az Apukájával baleset történt, de akkor is csak annyit mertem neki mondani sajnálom. Tudom hogy most van a legrosszabb állapotban, és most mellette kellene, hogy legyek. Ez az egész az én hülyeségem! Muszáj valamit tennem! Ekkor felkaptam a kabátomat, cipőmet, és megindultam a kocsi felé, de amikor kinyitottam az ajtót Pisti térdelt ott egy csokor rózsával, és egy 'bocsánat' feliratos maci is volt nála. Nem érdekelte, hogy meglátják, nem érdekelte hogy ki mit gondol, de ő ott volt és csak is miattam. Megszólalt volna a lelkiismerete, hogy engem szeret?
-PISTIIM!!! - ugortam a nyakába, majd megöleltem olyan szorosan, hogy már az leírhatatlan.
-János! Sajnálom, szeretlek! -majd egy csókot adott a számra, és láttam rajta a leírhatatlan boldogságot.