Amint leértem Adrien szemei nagyra kerekedtek,és elvörösödött.Szerintem úgy nézhettem ki, mint én,vagyis mint az alteregóm,Katica.
-Szia,Hercegnőm-köszöntött Adrien-Indulhatunk?
-Szia,Hercegem,igen,indulhatunk-na itt tört ki mindenkiből a röhögés,köztük:Anyából,Apából,Belőlem és Adrienből is.Szerelmem,miután lenyugodott,abban a pillanatban átkarolt,és lágyan megcsókolt.
-Sziasztok,mi mentünk-mondtam anyunak és apunak,és mindkettejük arcára egy kis puszit adtam.
Mielőtt még kimentünk volna az ajtón,apa kuncogva Adrien után szólt:
-Aztán vigyázz rá nekem!
-Igenis,Tábornok!-monda Adrien,és szalutált egyet apámnak.
Végre!Adriennel fél kilenckor elértünk az Eiffel-Toronyhoz.Adrien megfogta a kezem,és elvitt a torony tetejére,majd megkérdezte:
-Mit szerettél volna nekem mondani Hercegnőm?-itt nyelnem kellett-Mert nekem is kell valamit mondanom neked....
-Kezdd el te kérlek,én addig összeszedem a gondolataim,hogy hogyan mondjam el neked amit el szeretnék mondani...
-Rendben...-kezdte-,de inkább megmutatom......
ESTÁS LEYENDO
Miraculous-Az én történetem
FanficMarinette és Adrien barátok..De már csak addig,míg be nem vallja Adrien,hogy mit érez...