Amikor megébredtem, egyből az órámra néztem. 11:00. Felkeltem a kanapéról és a fürdőbe vonszoltam magam. Belenéztem a tükörbe és úgy néztem ki mint a mosottszar. Az arcom fel volt puffadva, a szemeim pedig vörösek voltak. Talán sírhattam álmomban? Nem is emlékszem hogy mit álmodtam.
Felöltöztem és kiléptem a házunk ajtaján. Az első úti cél a kávézó volt. Vettem magamnak egy Starbucks kávét és elindultam a pláza felé. Éppen a telefonomat néztem amikor valaki belém ütközött.
-Jaj ne haragudj, gyere veszek egy újat.-mondta aggódva.
-Semmi baj már úgysem akartam meginni.-hazudtam. Pedig megittam volna. A kávé nekem a mennyország.
-Nem baj akkor is veszek.
-Komolyan nem kell.-ellenkeztem
-Hogy hívnak?-nézett a szemeimbe. Elvesztem azokban a barna szemekben. Ismerős volt nekem ez a srác. A hangja is és az öltözése is.
-Kim Hei..
-Hei. Igazán szép név.
-K..köszönöm.-dadogtam. Közben azt is észrevettem hogy ég az arcom. Lehajtott fejjel bámultam a cipőmet amikor az a srác az államnál fogva felemelte a fejem. (Na ez jól jött ki XD)
-Megsütött a nap?-kérdezte vigyorogva. Én csak a szemein láttam hogy nevet mert maszk is volt rajta.
-Nagyon vicces vagy.-nevettem én is.
-Ugye? Én már csak ilyen vagyok.
-Ne haragudj de te nem..?-kérdeztem volna tőle amikor megfogta a csuklómat és elkezdett futni velem együtt. Egy szállodában kötöttünk ki. Kezdtem megilyedni.
-Hova hoztál?-kérdeztem félve.
-Figyelj én itt lakom vagyis ott-mutatott a házra.-Csak keresnem kellett menedéket mert megláttam egy paparazzit.
-Jó, de még mindig nem tudtam meg hogy ki vagy.
Ekkor levette a sapkáját és a maszkját. És ekkor döbbentem le.. Kim Taehyung a BTS tagja velem szemben áll..
-Úristen..-takartam el arcom. Megint pirosodtam.
-Akkor tudod hogy ki vagyok.
-Igen tudom, de úristen nem hiszem el...-már a sírás határán voltam annyira örültem és lepődtem meg. Hogy lehetek ilyen szerencsés?
-Jaj te sírsz?-kérdezte aggódva.-Azért ennyire csúnya nem vagyok-nevetett. Na ezen nekem is nevetnem kellett.
-Nem csak, nem hiszem el hogy te itt állsz előttem... Nagyon örülök..
-Én is örülök hogy találkozhattam az egyik ARMY-val.
-Nagyon imádlak titeket úristen úristen úristen...
-Ne legyél rosszul gyere ide!-tárta ki a karjait. Megölelt. Ő. Kim. Taehyung. Ő. Most. Megölelt. Engem.
-Tudom hogy ezt nem szabadna de.. Eljössz hozzánk? A Dormba?-kérdezte suttogva.
-Persze.-mosolyogtam.
Ez után ki is léptünk a szállodából és a dorm felé vettük az irányt. Mindig csak ez a kérdés jár a fejemben:
Hogyan lehetek ilyen szerencsés?
YOU ARE READING
Peace and Love
Fanfic[BTS Taehyung FF] Egy 17 éves lány élete teljesen megváltozik amikor elutazik Dél-Koreába.