Első csók

– Mi olyan vicces?– kérdezte Ciel komornyikjától, aki éppen hálóruháját adta rá, és közben alig hallhatóan kuncogott

– Csak eszembe jutott a minap történt "nagy" esemény.

Ciel egyből rájött miről beszél Sebastian. Elizabeth meglátogatta őket aznap, és mikor elbúcsúzott adott egy csókot a kis grófnak. Egyszerű szájra puszi volt, de Lizzy- nek felért egy normális csókkal.

– Igazán, ártatlan volt – eresztett meg egy mosolyt Sebastian– Bár nem igazán volt nevezhető, igazi csóknak.

– Hát akkor szerinted milyen egy igazi csók?– kérdezte némi gúnnyal Ciel

Sebatian hirtelen mozdult, olyan gyorsasággal, hogy a fiúnak reagálni se volt ideje, máris Sebastian ölében találta magát, aki az ágyon foglalat helyet. Kezével megemelte állát, és már érezte is a démon ajkait a sajátján. Sebastian kihasználva az alkalmat, hogy a gróf annyira meglepődött, hogy még a száját is nyitva hagyta, becsúsztatta nyelvét a fiú szájába és felfedezte annak minden zugát. Cielnek esélye se volt ellenállni, így inkább megvárta míg a fekete hajú végez. Mégis, valahogy egy idő után, kezdte élvezni a helyzetet, de mire elszánta volna magát, hogy visszacsókol, addigra Sebastian végzett is. Ez az egy csók annyira elvette az eszét a kis grófnak, hogy miután szétváltak biztosan összecsuklott volna, ha már eleve nem ült volna a démon ölében. Gyorsan vette az eddig be nem szívott levegőt – amit el is felejtett venni az elképesztő élmény miatt- és fejét a másik mellkasának támasztotta. Pár pillanat után, Sebastian megtörte a csendet.

– Na ilyen, egy igazi csók- hangjában hallatszott, hogy mosolyog

– Akkor, gyakorlatilag ez volt az első csókom? Ironikus nem? Te adtad az első, és adod majd az utolsó csókom.

Az utolsó csókot, ami majd az életébe kerül.