Torn / Törés

25

"Magamhoz vonnék néha valakit
Közel, közel,
Közel hozzám a félelmes magányba.
De szegett szárnyként visszahull a két kar,
És visszahull a nagy ölelés vágya,
A kitárt karok félszeg ritmusát
Nem a szív dirigálja." Reményik Sándor

- Felébreszthettél volna - mondta Harry, miközben a szemét dörzsölve tartott még a nappali felé. A haja kócos volt, teljesen megszáradt, és a szeme még mindig álmosnak tűnt.

Imádnivalóan nézett ki.

Én amíg aludt lényegében a telefonomon voltam, muszáj volt elütnöm az időt. Végignéztem az Instagramot, írtam a húgomnak és Serenának, mert mind a ketten tűkön ültek. Persze nem részleteztem egyelőre semmit, inkább csak leírtam, hogy oké minden. Aztán utána végig nyomtam mind a 130 csatornát, amit a hotel tv-je kínált. Úgy meg volt szokva, hogy otthon okos tv-m van, már el is felejtettem mennyi bugyuta műsor létezik és mennyire esélytelen ilyenkor tv-t nézni. Jobb híján megálltam egy Jóbarátok ismétlésen, amúgy is tervben volt Miával, hogy ha végignéztük a Szívek szállodáját ezt kezdjük majd el.

- Elfoglaltam addig magam.

- Elmegyünk kajálni? Éhen halok - kérdezte, miközben leült a mellettem lévő fotelbe.

- Ühüm, csak elkészülök - bólintottam és egyből fel is pattantam, hogy kihozzam a táskámból a kisebb táskát, amiben a sminkem volt.

Valahogy bármilyen luxus hotelbe megyek a világítás rendszerint szörnyű. Mindig minden hotelben inkább az ablaknál ülök mint a fürdőszobában a tükörnél, hiszen a felülről jövő fény miatt esélytelen normális sminket csinálni. Most nem volt opció az ablak, hiszen tél révén már sötét volt, pedig még csak hat óra körül lehetett.

Egy ideig egyedül voltam a fürdőszobában, és az arcomra koncentráltam. Nem akartam túlzásba esni, alapvetően is gyorsan sminkelek, de azért tudtam, hogy jobban fogom magam érezni egy étteremben ha rendesen összerakom magam és nem egy zuhany miatt elkenődött sminkben ülök oda.
Aztán Harry csatlakozott hozzám. Egyszerűen csak csendben bejött, majd a mosdókagylónak támaszkodva figyelt, miközben sminkeltem mellőlem. Egy kicsit zavarba jöttem a szuggerálásától. Hogy őszinte legyek már vártam egy "minek ez nekem, anélkül is tetszel" mondatot, amit minden egyes férfi mond. Mintha bármelyik nő nekik sminkelne.. Én magam miatt sminkelek, hogy én jobban érezzem magam és nem azért, hogy egy egy férfinak jobban tetszem vagy kevésbé.

Aranyos volt, ahogy Harry kíváncsian figyelt minden lépést. Nézte, ahogy egy egy terméket felviszek az ecsetre, majd az arcomra. Minden lépést követett a tekintetével, de egy szót sem szólt. Néhányszor el is mosolyodtam zavaromban, de ő nem zavartatta magát. Újdonság volt nekem ilyen komfortosan lenni vele. Itt állt mellettem egy alsónadrágban, egy lakosztályban, ahol kettesben vagyunk, egyszerűen új volt nekem. Nem egy olyan szituáció, amiben tapasztalt voltam és Harryt sem gondoltam annak. Tényleg, nem is tudom hány kapcsolata volt eddig, pedig érdekelne.

- Szép lett - jegyezte meg, mikor látta, hogy becsukom a táskát.

Nahát, egy férfi aki kibírta, hogy ne ítélkezzen a sminkem felett és még meg is dicsér? Nem csalódtam benne, sőt.
Semmi extra nem történt igazából az arcomon, mindent úgy csináltam ahogy szoktam és éppen ezért is készültem el vele alig tíz perc alatt.

- Köszönöm - válaszoltam még mindig egy halvány mosollyal. - Tudod, hova megyünk?

- A hotel mellett van egy étterem, ami szerintem bár is egyben. Láttam, mikor visszafelé jöttem ma, oda, ha jó neked is - válaszolta. Mondatára csak bólintottam.