Temetés 😞😔

2 1 2
                                    

Masodik nap
Hidd el , semmi sem rosszabb annál mint hogy a saját temetésedet kell végignézned. Én és Dead (az utóbbi időben le nem száll rólam) ott álltunk , a szüleim mellett , és azt bámultuk (najó inkább csak én) ahogy a szüleim még a lelküket is kisirják. Kb még 10 perc a ceremónia kezdetéig. Ez... Ez egyszerűen szívszorító esemény volt.
-Nagyon sajnálom hogy ezen kell átmenned.-suttogta Dead
-Kibirom!-mondtam könnyes szemekkel

Egyszer csak újabb 6 ember érkezett meg , annyira nem izgatott a jelenlétük addig amíg meg nem hallottam a hangjukat. Azonnal odaszaladtam Liv , Bon , Luke , Jacob , Hope és... Nick , a volt barátom karjai közé , a számomra legfontosabbak ott voltam , a lányok és Nick kisirt szemeikkel nézték a koporsót , mintha a halált nézték volna , vagy valami rosszabbat.
-Nem hiszem el hogy ez történt , ha megtudom hogy ki volt az , én esküszöm hogy... Agrr , basszus , a francba már  ,minek pont ő??
-Nyugi Nick. Lehet így jobb!-próbálta nyuktatni Hope Nick-et
Hát... Nem jobb az 100-as
-Hi...ány...zik...-fulladozott a könnyeiben Bon , majd Luke karjai közé bújt
-Tudom picim , tudom!-simizte a fejét Luke

Liv felé néztem aki csak bambán bámult a koporsóra. Csak bámult maga elé , könnyekkel teli szemekkel , remegő kezekkel , miközben Jacob próbálta valahogy visszatériteni

Dead csak a barátaimat nézte , majd egyszercsak felém fordult.
-Sajnálom hogy itt kell hagyd őket.
-Én is.-rogytam össze a föld​re , majd egy szivszakitó zokogásba kezdtem

Halál Útán Donde viven las historias. Descúbrelo ahora