2. rész

55 2 0
                                    

Már vagy egy órája kerestük Tae cicáját, amikor csörgött a telefonom. Szóltam a többieknek, hogy felmegyek a szobámba telefonálni, aztán jövök vissza.
- Igen, értem. Köszönöm, hogy szólt. Még ma bemegyek. Viszont hallásra. - mondtam telefonba.

Csak ültem a szobámban, és azon merengtem, hogy hogy történhetett ez. Arra lettem figyelmes, hogy a fiúk jöttek fel a szobámba.
- Hyung, valami baj van? - kérdezte Jimin - Már fél órája fent vagy.
- A szüleim.. - itt elcsuklott a hangom - a szüleim autóbalesetet szenvedtek és a kórházból telefonáltak - mondtam a könnyeimmel küszködve.
- Te jó ég, Yoongi. Nagyon sajnáljuk. - mondták egyszerre - És milyen az állapotuk?
- Eomma könnyebb sérülésekkel megúszta, ő eszméleténél van, de appa - kitört belőlem a sírás - súlyosan sérült és... még kómában van.
- Akkor mi legyen a holnapi fellépéssel? Lemondjuk? - kérdezte Rapmon.
- Nem szó sincs róla. Felléptek.. nélkülem. Nem okozhatunk az Armyknak csalódást. - mondtam - én pedig még ma délután bemegyek a kórházba, hogy beszéljek az orvosokkal és eommával.
- Biztos vagy ebben? Nem lesz gond? - kérdezte Hobi.
- Igen. Így lesz a legjobb. De.. olyan hihetetlen, hogy - megint kitört belőlem a sírás - olyan hihetetlen, hogy ez megtörtént a szüleimmel..
- Minden rendbe fog jönni, ne sírj - vigasztaltak.
- Köszönöm nektek, hogy mellettem álltok és ne haragudjatok, hogy nélkülem kell fellépnetek. - mondtam.
- Ez csak természetes, hyung. És egyáltalán nem haragszunk, a szüleid most a fontosak. Szeretünk - mondta Rapmon, majd mindannyian megöleltek.
- Elkísérjünk vagy nem kell? - kérdezze Jimin.
- Rendes tőletek, de nem kell - mondtam - inkább próbáljatok holnapra, nem szabad szomorúságot kelteni. És ha bárki kérdezi, fontos dolgomat kell intéznem.
- De mi lesz, ha a sajtó már tudni fogja? - kérdezték.
- Akkor megmondjátok az igazat, de nélkülem semmi információt ne adjatok ki.
- Rendben hyung. Ígérjük, hogy így lesz - mondta Rapmon.

Nagyon jól esett, hogy segítenek és mindenben a segítségemre vannak a fiúk.  Főleg, hogy családcentrikus vagyok és tudják, hogy mennyit jelentenek nekem a szüleim.
Így, heten olyanok vagyunk, mint egy nagy család.

Váratlan fordulat //BEF.//Where stories live. Discover now