Enyém Vagy! +18 [ H.S. ]

Part four.

Amióta feljöttem a szememet egy percre sem tudtam lehunyni. Egyfolytában kattogott az agyam Hardinon. Rajtam. Az új "állásomon", na meg úgy csupán az életemen. Mi lesz ha összejövök Hardinnal? Birtokolni akar, akár egy autót vagy bármit. Ráadásul semmit sem tudok róla. Ebből semmi jó nem sülhet ki.

   Rápillantok a telefonomra. Éjjel kettő van. A fejem is fáj. Odasétálok az ablakhoz és kinézek rajta. Legalább a jég elállt. Ezek szerint hajnalba kelhetek fel, hazakecmergek és zuhanyozhatok le, és mehetek is dolgozni. Nagyon nagy az öröm. Úgy döntöttem lemegyek egy pohár vízért, hátha legalább a fejfájásom elmúlik.

- Te mit csinálsz ilyenkor? - kérdezi Hardin, engem megijesztve. Majdnem visszaköptem a vizet.

- Inni jöttem. Nem tudok aludni - válaszolom közönyösen

- Miért a csapból iszol? - kérdezi, és közelebb lép hozzám.

- Mert nem szoktam más hűtőjében turkálni - mosolyogtan, bár a félhomályban ez nem volt látható.

- Mi zavar? - kérdezi, majd elővesz a hűtőből egy üveg vizet, majd a fagyasztóba nyúl némi jégért.

- Semmi, csak fáj a fejem és nem tudok aludni. Különben is Te miért vagy ébren? - nézek rá kíváncsian, miközben egy pohárba ejti a jégkockákat, és vizet önt hozzá.

- Minden éjjek felkelek - válaszolja, és ettől a válaszától gyarapodik egyel a "megválaszolatlan kérdések" nevű listám.

- Értem - csak ennyit mondok. Nem azért jöttem hogy bájcsevegjek.

- Ha velem aludtál volna tudnál aludni - mosolyog és felém nyújtja a vizes poharat. Elveszem tőle és belekortyolok. Istenien hideg.

- Nekem idő kell - mondtam

- A szíved nem ezt súgja! - jelenti ki. Haha. Persze. Mintha Ő erről bármit is tudna.

- Megyek lefekszem. Reggel fél hatkor elmegyek ha nem baj, le kell még otthon zuhanyoznom és be kell érnem a munkahelyemre.

- Az a hely nem egy jó munka. Nem hozzád illő. Jobb inkább hagynád ott! - már megint kezdi a parancsolgatást.

- Ide figyelj Hardin, ha majd úgy érzem hogy nincs rá szükségem és lesz másik, akkor ott hagyom. Addig is ne szólj bele! - motyogom, és intek egyet neki, majd elindulok fel a lépcsőn.

   Reggel úgy érzem teljesen kipihentem magam. Verőfényes tavaszi napsütésre ébredtem. Úgy döntöttem ezt a mai napot semmi nem ronthatja el. Ez pedig tudom hogy csak rajtam áll. Az óra 5:57-et mutat. Egy kicsit máris késésben vagyok. Összekapom magam villámgyorsan, és lefutok a lépcsőn. Hardin egy fehér pólóban és egy szürke hosszú nadrágban áll a konyhapultnál és nézegeti a telefonját. Valakinek jól megy így hogy IPhone 7 - es telefonja van.

- Jó reggelt - lépek mellé, tekintetét hirtelen felém kapja és érdeklődve néz engem csodás zöld íriszeivel

- Szép jó reggelt baba - köszönt kedvesen

- Köszönöm hogy itt tölthettem az estét, de most indulnom kell haza - mondtam

- Elviszlek - jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon

- Jó. Köszi - inkább elfogadtam, mert nyilván gyorsabb lesz majd mintha buszoznék, és egyébként is most kedves. Ami furcsa nála.

- Gyere - karonfogott és elindultunk a lift felé. Ez valami szokatlannak a kezdete. Valami olyannak amit még nem tapasztaltam meg soha életemben. Örömmel vetem bele magam Hardin kibaszott játékaiba.