Átverve

Szőke herceg Bangtan buszon

*Jungkook szemszöge* 

A falnak támasztott fejjel ültem a próbateremben. Alig kaptam levegőt. Én nem értem, hogy tudunk ennyit ugrálni. Mondjuk a Fun Boys azért eléggé ugrálós dal, szóval muszáj volt.

A többiek szintén majd meghaltak, kivéve Sugát, mert ő per pillanat Jiminnek osztogatott tockosokat.

V is teljesen kész volt, a tükör előtt feküdt és néha hátranézett felém a tükör által. Ilyenkor próbáltam úgy csinálni, mintha nem vettem volna észre, és inkább lihegve hallgattam Hobit amint sorolja, hogy mije fáj. Elég sok testrészt felsorolt.

Miután kilihegtük a fejünket V feltápászkodott és megszólalt.

- Én megyek piáért. Ki jön segíteni idecipelni? – nézett végig rajtunk.

- Ehh. Tuti nem. –nyöszörögte Hopi.

- Én se. –rázta a fejét fáradtan Jimin.

- Menjen a maknae. –ásított Suga rám nézve.

- Igen, menj Kook. –bólogatott Rapmon.

- Jó. De utálok a legkisebbnek lenni. –hajtottam le a fejem.

- Mostmééérrr Kookieeeeee? – ölelt meg hátulról V, mire elöntött a boldogság. Szeretem, ha velem van, pláne ha ölelget. – Te mindig is a mi tojásunk maradsz!

- Tojás? – röhögtem.

- Jaja. Te vagy a tojás. Meg a nyuszi, de az mellékes. – legyintett.

Én beletörődve indultam ki a próbaterem ajtaján, mire jött mögöttem V is.

- Kookie! Most megsértődtél? – konyult le a szája.

- Mi? Dehogy. – mosolyogtam V-re. Szemeibe néztem, mire ő is elmosolyodott. Megfogta a vállam és magához húzott. A derekamat átkarolva ölelt meg, majd megszólalt suttogva.

- Szeretlek ölelgetni, Kookie. – éreztem ahogy a vállamba mosolyog.

- É- Én is téged. – motyogtam V puha hajába. Jesszus, miért élvezem én ezt ennyire? Hiszen ő a barátom! Aki FIÚ.

Ami per pillanat totálisan hidegen hagy, mert valami eszméletlen finom illatú haja van.

- Megyünk vízért? – szakította meg a tökéletes pillanatot Tae.

- Persze. –bólintottam, majd próbáltam leplezni a szomorú arcomat.

A büfébe lépve V kért 8 palack ásványvizet.

- Miért nyolcat? –vontam össze a szemöldököm. 

- Hobi meghal ha nem viszek neki kettőt. –kuncogott.

- De cuki vagy ilyenkor. –mosolyogtam, de amint ezt kimondtam lehajtottam a fejem. 

- T-Tényleg? – pislogott elpirulva majd elvette a büfés által nyújtott üvegeket. – Hát... köszi.

Én kikaptam a kezéből egy pár üveget, majd visszaindultam a próbaterem felé.

- Héé!! –ugrott elém Tae. –Te is cuki vagy ilyenkor. –villantott egy V féle mosolyt. 

- Köszi. –bólintottam, majd tovább mentem a terem felé. Végig lefelé néztem, nem akartam V szemébe nézni, bár fogalmam sincs miért.

Beléptem a próbaterembe mire Jimin ugrott a nyakamba. Visítva vett el tőlem egy palackot, majd én kiosztottam a többieknek is az adagjukat. Illetve, Hobinak kettőt.

Mindenki mosolyogva itta a jéghideg frissítőt, így én is kibontottam egyet. Csak az járt a fejemben, hogy az előttem ülő V-nek mióta ilyen szép a szeme. Lehet, hogy eddig is ilyen gyönyörű volt?

Oké, most már tényleg nem kéne V-ről ilyeneket gondolni. Elvégre fiú. Én pedig NEM vagyok meleg. Remélem...

Miután mindenki bevedelte a vizet és már azt hittük, mehetünk haza, kiderült, hogy vár még ránk egy ruhapróba.

Kissé zombi módban sétáltunk át az öltözőbe, ahol már vártak ránk a stylist Noonák.

Mindenki kapott egy stylistot és kezelésbe vettek minket. Általában mindig koncert előtt szoktunk tartani egy ilyen „főpróbát" mint ahogy most is. Megnézik, hogy biztos jól passzol-e minden hozzánk, a hajunkat beállítják, egyszóval ellenőriznek.

Átvedlettünk a ruháinkba, majd leültünk, hogy kisminkeljenek.

Mivel csak magamat láttam a tükörben, ezért a többieket nem vettem észre, viszont amikor felkeltem megláttam V-t.

Szőke haja tökéletesen volt beállítva, a ruhája nadrágja fekete volt, a teteje egy fekete V nyakú póló (szó szerint), a kabátka ami rajta volt pedig kicsit zöldes-feketés árnyalatban pompázott. Egyszerűen ahogy ránéztem muszáj volt nyelnem egyet, különben valószínűleg szívinfarktust kaptam volna.

V mindig megdobogtatja a szívemet.

Lehet, hogy túl sokáig néztem, ugyanis felém kapta a szőke buksiját és rám vigyorgott afféle Taehyungos vigyorral. Én rögtön elkaptam a fejem, de azért magamban elsuttogtam egy „milyen cuki"-t, majd a Noona felé fordultam aki eddig valami piperecuccot kevert ki. Felvitte az arcomra, majd a tükör felé fordított.

- Wow. –tátottam el a számat. Nem semmi! Egész helyesen néztem ki. – Szép munkát végeztél. – hajoltam a noona felé, aki csak zavartan elmotyogott egy „köszönöm"-öt, majd elrohant Jinhez, mert neki nagy volt a kabátjának az ujja.

Ekkor Tae libbent mellém.

- Szép vagy, Kook. –fogta meg az arcom két tenyerével V, majd elkuncogta magát.

- Köszi, te is. –mosolyogtam. Megpöcköltem az orrát, amitől rögtön visszacsapott, de én nyertem, mert megfogtam a hyungom és ledobtam az egyik székre. Ő röhögve dőlt a szék támlájának, majd ketten figyeltük Hopit aki már megint Sugát pesztrálta. Most éppen vigyorogva fújogatta Suga haját miközben az alvós egyed próbált szunyálni. Hogy bír Suga ennyit aludni?

Én fogtam magam, majd levágódtam Jimin mellé a kanapéra, de jött utána Monnie és V is. Örültem, mert V mellém ült és átkarolva engem magyarázott Joonnak.

- De hidd már el, én tudok zsonglőrködni! Simán lepipállak! –mondta V Rapmonnak.

- Aha, megnézem! Én is tudok! Majd egyszer versenyzünk. – bólintott Rapmonster.

Ekkor Hopi huppant köreinkbe.

- Azta, Jiminie, rohadt jó a hajad! –nézett a szürke hajú Jiminre.

- Köszi. –mosolyodott el. –Ezek a Noonák csodákra képesek.

- Az biztos! Nézd mi lett Namjoon hajával! –bólogattam.

- Hát igen. Febjülösz. –bólogatott Nam miközben a haját simizte.

Miután Nam kisimogatta magát visszavedlettünk a normál ruháinkba és elindultunk a parkoló felé. Mára végeztünk.

Őszintén szólva, mindenki egy élőhulla volt.

V természetesen végig nyüszögte azt a pár métert mire kiértünk.

- Kooookieeee. –nyöszörgött. –Hátiputi!

- Ahj, gyere. –álltam be úgy, hogy V a hátamra tudjon ugrani.

Ő vigyorogva és egy „Jupiiiii"-t hallatva ugrott fel a hátamra.

Kigyalogoltam vele a buszig, majd az egyik ülésre ledobtam és mellékucorodtam én is. Ő szinte rögtön átkarolta a karomat és a fejét a vállamra döntötte. Elmosolyodtam a félig alvó TaeTae láttán majd előre nézve vizslattam az utat, hátha látok valami vicces rendszámú autót. Egész úton ezt csináltam, de nem jártam sikerrel, ugyanis egyet se találtam. Na mindegy, majd máskor.

Egyszer csak nyílt az ajtó és Jimin hátraszólt, hogy megérkeztünk.

Lassan simogattam V arcát, mire ő hunyorogva felült és leszálltunk a buszról.

Végre, bedőlhetek az ágyamba szunyálni.