Mindenki minket nézett de nem érdekelt.Szeretem Jungkook-ot
Csak csókoltam de levegő hiányába elváltunk -Jungkook-kezdtem-Nem tudom mennyire vagy ittas de..Szeretlek és ez nem fog változni...-ezután könnybe lábadt a szemem és kirohantam
-Várj,Kitti-jött ki utánam-Van bennem az igaz de nem annyi,hogy elfeledjem ezt-nyomott egy puszit a számra-Én is szeretlek.Szerintem hívjuk a többieket és menjünk-mosolygott és összekulcsolta ujjainkat
Amint megtaláltuk a többieket akik "enyhén" ittas állapotba voltak.Kivéve Jin -Eomma-mentem mellé Igen szoktuk igy hívni mert ő a legidősebb közülünk de nem bánja -Igen?-nézett rám és Kookra úgyanis össze volt még mindig kulcsolva az ujjunk-Oh..ti most akkor-kérdezte -Igen-mosolyogtam majd elengedve álltam eomma elé -Jin..Izé..megölelhetlek?-nem tudpm miért kérdeztem meg hisz úgyis megengedi -Persze-húzott magához és megölelt Szeretem Jin öleléseit mert megnyugtat
-Home Sweet Home!-ugrott rá a kanapéra Kook -Én asszem..el..me..gye..k fürdeni-mondta Hoseok aki mivel alig tudott beszélni ezért kissé felkuncogtunk.Hoseok után mindenki elment fürdeni.Én és Jin maradtunk utolsóknak -Mész vagy mehetek?-kérdeztem -Menj csak én még eszek-mosolygott -Okés- Gyorsan lefürödtem,hogy végre alhassak
Ahogy bementem a kapott szobába Jungkook már ott szúszogott "De édes"gondoltam majd mellé bújtam amit gondolom észre vett mert átkarolt -Szeretlek-suttogta -Én is téged-mosolyogtam majd elaludtam
*2 nap múlva* -Jó reggelt anyu-ugráltam le Boldog voltam Jungkookal -Jó reggelt kicsim nézd ki van itt-mondta majd odanéztem és ott volt Kook Azonnal a nyakába ugrottam és megcsókoltam -Szia kincsem-mondta mosolyogva
*2 hónappal később* Úgy gondoltam sétálok egyet úgyanis tavaszi szünet volt
Kimentem a parkba.Megláttam egy csókolózó párt "De arik"gondoltam De ahogy közelebb mentem nem hittem -Jungkook..-könnybe lábadt a szemem -Kitti én megtudom..-húzodott el a lánytól -Haggyál békén Jeon Jungkook.Vége érted?VÉGE!!-azzal elfutottam.Hazáig megse álltam Otthon egy szót se szólva anyámhoz futottam be a szobámba.Bezártam az ajtót és összetépkedtem a közös képeinket Jungkook-al -ROHADJ MEG JEON JUNGKOOK.GYÜLLÖLEK-sírtam és csak sírtam -Kicsim-hallottam meg anyám -Haggyál békén-mondtam és tovább sírtam és csak sírtam
2 hét telt azóta mióta történt...összetörtem..senkivel nem akartam beszélni csak egyedül akartam lenni..nem ettem..anyám mindig próbált bejönni de mindig elküldtem..
Egyik nap kopogtattak a szobám ajtaján -Ki vagy?-kérdeztem elhaló hangon - Jin van itt Kitti-mondta anyám -Ök bejöhetnek-baktattam oda az ajtóhoz kisírt szemmekkel -Úgye nem Jungkook küldött téged?-néztem fel -Nem Kitti,aggódtam miattad.Mi történt?-kérdezte Jin Nyakába borulva keztem sírni.Szorosan magához ölelt -Css itt vagyok.Mi történ picúr?-sinogatta a hátam megnyugtatás -képpen.Ezért is imádom Jint az érintése..megnyugtató -Én csak..kinn voltam a parkba és ott..ott csókolozott azzal a lánnyal-kezdtem megint sírni.Jin ismét nyugtatgatott -Nagyon aggódtunk érted.Főleg Jimin-ahogy ezt kimondta a szívem összeszorult -Ho..hol van Jimin-néztem fel könnyeimből -Lent.- -Kérlek hívd fel.Beszélni szeretnék vele- Igen..az elmúlt hetekben csak rajta járt az eszem(meg Jungkookon de az mellékes)azt hiszem szeretem...nagyon is..mióta megláttam..azthiszem.. -Rendben-ment le Jin és már csak Jimin jött fel.Becsukta az ajtót és oda rohanva hozzám ölelt meg -Sajnálom Jimin..-könnyeztem -Még is mit?-kérdezte -Az egészet...gondolkodtam-váltam el tőle és ránéztem -Min?- -Jimin..ebbe a két hétbe csak rád tudtam gondolni.Arra,hogy amióta megláttalak..beléd szerettem..Jimin én szeretlek-vallottam be mindent neki Jimin elmosolyodott -Jaj picúr..-jött közelebb-Én is szeretlek-azzal megcsókolt
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Most tényleg igazán boldog voltam.És ezt részbe köszönhetem Jinnek
Boldogan és kézen fogva mentünk le Jinhez és Anyához akik mosolyogva néztek ránk -köszönöm-mentem oda Jinhez -Nem kell semmit köszöni-ölelt meg
Miután Jiminék kimentek anya oda hívott magához -Kicsim..mondanom kell valamit-váltott komolyra amin kicsit meglepödtem -Igen?..- -15 éves vagy...érett nagy lány..-kezdte mire könnyezni kezdtem-Ez itt mostantól a tiéd-nyújtotta át a ház kulcsokat-Nekem el kell mennem-itt már ő is könnyezett -El kell mennem kicsim-mondta -Anya..-magához ölelt -Szeretlek kislányom.Légy nagyon boldog.Ne feledd mindig itt leszek neked...-ezzel pedig eltünt -Anyu-keltem fel sírva és futottam át anyám szobájába-Anyuu-kezdtem ébrezgetni-ANYUU!!-kezdtem könnyezni-Nem anya..nee-öleltem magamhoz hideg és élettelen testét-El se tudtam köszönni..meg se tudtam köszönni mind azt amit értem tettel..-sírtam majd az asztalra néztem amin egy levél volt ”Kincsem Érzem nincs sok hátra.Csöndben szeretnék elmenni..úgyhogy neked az ne fájjon..de tudom,hogy fog..Nagyon szeretlek Ez a 15 év melyet veled tölthettem..mindent megváltoztatott..Kislányom nagyon szeretlek..Nem tudok mit írni..hivd át Jint ő mindent el fog mondani..Mi történt..MINDEN!Nagyon szeretlek Légy erős.. Valószinűleg mire olvasod már az égből foglak figyelni..és vigyázni rád.Vigyázz magadra.Légy erős és boldog💖 Sose felejts el Szeretlek Kincsem„
Miután ezt elolvastam csak mégjobban sírtam..az éjszaka közepén hívtam fel Jint -Haló?-szólt bele egy álmos hang -Jin gyere át kérlek..most-remegett meg a hangom amit valószínűleg Jin is észre vett -5 perc és ott vagyok-azzal letette. Összerogytam..és csak sírtam.."elment az kinek az életem köszönhetem... Meghalt..én ezt nem hiszem el.." Gondolkodásomból egy szoritó kar szakitott ki -Jin..kérlek mondd el mi történt..-sírtam majd Jin elengedett és egy másik ölelő kart éreztem -Ji..Jimin?-könnyeztem -Css kicsim itt vagyok.Vigyázunk rád-ölelt át szorosan
Jin mindent elmesélt én pedig mégjobban sírtam -Soha ne hagyjatok el KÉRLEK!-bújtam Jiminhez kicsit nyugodtabban -Életem sosem foglak elhagyni-ölelt még szorosabban
Sziasztok...Huu sok minden történt igy kapásból a második részben...remélem ha olvassátok azért tetszeni fog💖
