1999. május 16-án megszülettem. Akkor még fogalmam sem volt arról, hogy ez egyáltalán nem az, aminek látszik... Fogalmam sincs, mikor kezdődött ez az egész... Ez az egész történet.... Tippjeim szerint kb. 8 éves lehettem, mikor...... Mikor én még csak egy nyolcéves kislány voltam... Sejtelmem sem volt arról, hogy ezt művelik nap, mint nap. És igen, most arra is gondolok, hogy Földünk több táján éheznek az emberek, máshol meg túlsúlyban halnak meg... -Amerikában lassan több éhező tinédzser van, mint Afrikában 😅 -
Szóval... Egy lassan 18 éves, szőkésbarna hajú, kb. 170 centis' lány vagyok, aki éppen a kórházban fekszik. Hogy miért vagyok itt? Tudod, nem a legjobb családban születtem... Ezért sokszor megesik, hogy ideges vagyok.. 😅 Amikor pedig ez van, akkor szétcsapkodok mindent, amit csak tudok...😂 És ez ma reggel is pont így volt... "megütöttem" a szekrényt, erre rámesett. 😂 Ilyen ügyes is csak én lehetek... Aztán most kiderült, hogy ki is vagyok száradva.. Jaj, de jó... Ennél jobb már nem lehet ez a nap!
Most várok az eredményekre, mert azt mondták, mást is találtak a szervezetemben.
Egyébként örülök... Ameddig itt vagyok, nem kell hallgatnom a családom veszekedését..YEY!
Másnap:
Nagyon izgulok... Azért mégsem jó itt lenni... Főleg nem úgy, hogy éppen "haldoklom" vagy ilyesmi...😅
Félek, az ápolóm idehozta a papírokat, és nem mondott semmit, csak annyit, hogy minden benne van, amiről tudnom kell...
Végignéztem az összes oldalt; majdnem minden negatív lett... ami valljuk be, kurvára nem jó.
10 perce voltam vérvételen. Vagy 5 litert levettek. De legalább most nem egy darab kenyeret, egy szelet szalámival, hanem normális kaját kaptam... 😂
Megjöttek az eredmények... tüdőrákom van, amit még műteni sem lehet... mégjobb! 😖
Mondd, hogy ez csak egy álom...
Lefeküdtem aludni, de csak olyan 2 órát sikerült aludnom, mert valaki felkeltett. A legjobb barátnőm volt, Eszter. Vagyis csak a volt legjobb barátnőm... Egy héttel ezelőtt összevesztünk... Úgy látszik, most már nem is vagyok kurva...😃
- Szia! Sajnálom! Nem gondoltam komolyan, csak szakítottunk Balázzsal... Ideges voltam... Meg tudsz nekem bocsátani? - mondta, és nekem könnybe lábadt a szemem.
- Szia! Nem gondoltam volna, hogy meglátogatsz... Azt hittem, kurvákkal nem beszélsz. - futott ki akaratlanul a számból. - Nem, én nem úgy gondoltam... Én is sajnálom. Persze, hogy megbocsátok. - mondtam, és erre megölelt.
- Dave üzeni, hogy még ma délután bejön hozzád.
Erre nem tudtam mit mondani, csak újra könnybe lábadt a szemem. Zokogni kezdtem, erre Dave bejött a kórterembe....
YOU ARE READING
Élünk...még egy darabig.
Random"10 évesen megtudtam, hogy az élet nem egy mese, és csak az maradhat életben, aki küzd is érte. Ha feladod, vége mindennek, de legalább olyankor meg tudod, kik voltak azok, akiknek tényleg számítottál. És ez nem abban fog megnyilvánulni, hogy mit ve...
