Életem végéig bánni fogom [BEFEJEZETT]

III.

           Két nap elteltével. DÉLELŐTT, 10óra 30perc. Felébredtem. Kint esett az eső, nem tudtam egy pillanatig, hogy hol vagyok. Megrémülten kitéptem a tűt a karomból és a szoba ajtajáig rohantam. Onnan már egy lépést sem tudtam tenni. Olyan érzés volt mintha ezernyi kést szúrtak volna belém. Az iszonyú fájdalom minden porcikámat elérte. Nem bírtam tovább talpon maradni, egyszerűen elengedtem magam. A földön feküdtem és sírtam, teljesen elgyengültem. Három nővér kellett ahhoz, hogy visszavigyenek az ágyba. Gyógyszert adtak, amitől elkábultam. Három órát aludtam. Mikor felébredtem, a nővér a karomnál matatott.

-Hölgyem az édesanyja állapota rosszabb lett, a holnapot már nem fogja megérni. Sajnálom. A bátyja súlyos fejsérülést szenvedett, még nem ébredt fel, de stabilizáltuk az állapotát.

-Kérem engedjen, hogy láthassam az anyámat végső távozása előtt. És a bátyám....

-Rendben hölgyem, én fogom elkísérni, hogy az előbbi dolog meg ne történhessen.

Leértünk édesanyámhoz, a nővér az ajtó előtt állt meg. Lassan odasétáltam az ágyhoz. Beszéltem hozzá, de ő csak némán nézte a plafont. Legbelül tudtam, hogy többet már nem lesz képes beszélni és nem hallhatom gyönyörű hangját. Odahajoltam fölé és úgy beszéltem hozzá, mintha tudnám, hogy minden egyes szót hall amit mondok neki. ( Reménykedtem, hogy hallotta halk szavaimat.) Ezután elmentem a bátyámhoz és mikor megláttam odafutottam hozzá. Gyengéden átkaroltam és zokogtam. A bátyám furcsa volt. Megölelt, de tudtam, hogy valami nincs rendben. Aztán mikor ki akartam erőltetni egy szót a hangszálaim közül, egyszer csak eltol magától és megkérdezi  - TE KI VAGY?

Mikor meghallottam, hogy a saját bátyám nem tudja, hogy ki vagyok számomra ott szakadt el a fonál. Tovább zokogtam. Szerintem egy olyan ember, akinek van szíve és lelke, annak megszakad a szíve, ilyen szavak hallatán. Úgy éreztem, hogy a szívemet a pokol legmélyén lévő Lucifer szaggatja szét. Próbáltam összeszedni magam. Szép lassan sikerült is. Elkezdtem mesélni neki, hogy mi történt velünk, eddigi életünk során. Ugyan nem hiszem, hogy értett volna ebből bármit is, de azt láttam, hogy próbál emlékezni és hinni akar nekem.