Vörös Hiány

2. Fejezet

Robert, csak ült ott és azon gondolkozott, hogy tudná megszólítani a lányt, kinek szépsége magával ragadta Robert szívét. Észrevette, hogy a lány kezében lévő könyv, az melyet Robert még gimnazista korában olvasott. Erőt gyűjtött, majd megkerülve a tavat, a lányhoz lépett. Úgy gondolta, hogy idéz egy mondatot a könyből, de hirtelen nem jutott eszébe semmi.
Így Robert csak illedelmesen bemutatkozott:
-Robert Silverman. -mondta.
-Julie Anderson. - hangzott a válasz a lány csilingelő hangján. A bemutatkozás után, Julie és Robert órákig a padon ülve beszélgettek. Mindketten érezték összetartoznak.
Robert, elhívta a lányt vacsorázni, másnap estére. Ezzel elindult. Mikor hazaért komor lakásába, nem tudott másra gondolni mint Juliera. A lány tökéletesen göndörödő vörös fürtjeire, gyönyörű szemeire, bíboros, puha ajkaira, megigéző mosolyára. Robert ekkor jött rá, hogy szerelmes.....