...Azt hittem,hogy egy álomba csöppentem bele, most gondoljatok bele életetek szerelme megbánt aztán nem tudsz neki ellen állni es a lakásod előtt oda szalad és megölel, tök hihetetlen de velem ez megtörtént és iszonyatosan jól esett, hogy nem hagyott hanem utánam jött.
-Miért jöttél? Mégis mit szeretnél? -mondván el engedtük egymást, és egy könycseppem csordult ki
-Megszeretném veled beszélni a dolgokat,hejre akarom hozni,Csak téged akarlak senki mást,csak veled akarom leélni az életem értsd meg Beléd szerettem!-mondta és ismét megölelt
Ezek a szavak látszólag a szívéből szoltak erős zokogásba kezdtem,de ezúttal meghatottságomból,én vissza öleltem,és csak annyit mondtam:
-Én is csak téged akarlak,én is csak veled akarom leélni az életem,szeretlek!-erősen megölelt.Aztán felemeltem a fejem,karjai közül,össze néztünk,egymás szemében láttuk a pici apró könnyeket amikor egyszer csak közeledni kezdett felém,jobban és jobban míg egyszer csak azon kaptam magam,hogy megcsókólt.Az ajkaink össze értek,és éreztem rendesen mintha egy álomba csöppentünk volna bele,ott csókolóztunk a sötét éjszakában, csak a szél suhogását hallotuk semmi mást..Ez után Krisztofer felemelte a fejét a nagy csókból,letérdelt és azt mondta:
-Szeretnél velem járni?Csak veled akarom leélni az életem,veled akarok megöregedni,veled akarok meghalni,egyszóval örökké veled akarok lenni,lehet,hogy egy kicsit nagyon előre tervezgetek de ezt akarom-s azzal elmosolyodtunk
-Igen,igen,igen-mondtam nagy örömmel-én is csak veled akarok lenni,örökkön örökké-ekkora az ölébe ugrottam,és megpördültünk egyszer-kétszer,ekkor azt sugtuk egymás fülébe:
-Csak veled, örökké!-s azzal ismét át öleltük egymást
-Későre jár az idő,félek,hogy a szüleim észre fogják venni,hogy nem vagyok a lakásban,mennem kell-mondtam
-Rendben,beszélünk még-mondta,és búcsúzás képpen egy nagy csók csattan el,ekkor elengedtük egymás kezét,és elindultunk mindenki haza felé.
Mikor beértem a lakásba apám,és anyum ott várt rám a konyhába,én probáltam besurrani észre vétlenül a szobámba mikor az egyikük felém fordult s utánnam szólt:
-Viki-mondta anya
-ööö,igeen?!-kérdeztem meglepedten
-Te mégis hol voltál hajnali 1kor?-kérdezték egyszerre
-Hát am,én csak kiszelősztettetem a fejem-mosolyodtam el csak,hogy ne reagálják túl a hejzetet.
-Ilyen későn?-mordult fel apu,kicsit idegesen
-Sose lehet elég késő ahoz,hogy át gondoljunk bizonyos dolgokat mielőtt még késő lenne-mosolyogtam
-Na jólvan,majd holnap fojtathatod a szívhez szóló prédikálásodat,most irány az ágy,holnap iskola!-küldött befele anyum a szobába és egy puszit nyomott a homlokomra,mint ahogy a szülők szokták:)
Mikor bementem a szobába egy SMS-t kaptam Krisztofertől:
"Tetszett a mai este?:3" -kérdezte ekkor elmosolyogtam magam
"Igen,nagyon szeretlek <3"
"Én is:3"
Ekkor az ágyba vágtam magam,megfogtam a szám és vissza emlékeztem a csodás pillanatra, a blúzának illata rám tapadt.. Én szerelmest lettem de nagyon,s oldalra fordultam, még mindig fogtam az ajkam és a blúzomnak az illatát szippantottam be..még mielőtt el nem szundítottam volna vissza emlékeztem arra a mondatra "Csak veled, örökké!"..
ESTÁS LEYENDO
Csak veled
RomanceEz a story igazából egy hasonló,átlagos tinédzser, kamaszkori lányról szólna mint amilyen én vagy bárki más.. lehet, hogy valamelyik bizonyos része kötődni fog az életem egyik pontjához amit én már át éltem de a többit meglátjuk :)) Szóval igen, ez...