Kék lovag

#4 Szellemes próbatételek-1.rész. Lakat az ajtón

A hetek gyorsan teltek,  a reggeli edzések fárasztóak és általában unalmasak voltak. Viszont az edzések utáni veszekedések még rosszabbak voltak. Amanda és Patrick mondhatni nem igazán jöttek ki egymással. A köztük lévő ellentétek és heves vérmérsékletük pedig nem segített ezen. Általában az egész folyosó a hanguktól zengett, és akárhogy is próbáltam csillapítani az indulatokat a végén Patrick engem kezdett el szidni, Amanda pedig sértődött pillantásokat lövelt a fiú felé, és csendbe burkolózott. Aaron próbálta oldani a hangulatot, de három gyilkos pillantást kapott csak válaszul. Egy idő után inkább hagytam ,hogy kitombolják magukat. A mai reggel sem volt külömb. Néhány perccel ezelőtt Amanda elkezdte Patrick harci képességeit megkérdőjelezni, és hangot is adott véleményének. Amint Patrick ezt meghallotta nem hagyhatta szó nélkül, és fennhangon elkezdte mondani, milyen gyenge fegyver az ostor. Ahogy kivonultunk az edzőteremből már mindenki a vitatkozó párost bámulta.
-Ha annyira biztos vagy magadban, akkor küzdj meg velem!- mondta Amanda egy gúnyos vigyor kíséretében. Patricknak megváltozott az arckifejezése, összeszorította a száját és ökölbe szorította a kezét, de nem nézett Amandára.
-Na, mi lesz már? Inába szállt a bátorságod, vagy mi?!-mondta Amanda, majd megtaszította Patricket a mellkasán. A fiú egy lépést hátrált, majd amikor felnézett izzó gyűlöletet láttam a szemében. Ekkor egy gyors mozdulattal kihúzta a párbajtőrjét a tokjából, majd Amandát a falnak szegezte, tőrjét a nyakához nyomva.
-Ne szórakozz velem!-kiabálta.
-Patrick ,elég!-szóltam rá.
-Te ebbe ne szólj bele!
Elkezdetem lassan közeledni felé ,de egy hang hirtelen megszólalt a hátam mögött.
-Maguk meg mit művelnek?!
-Read tanárnő.
-Ezt most fejezzék be ,hacsak nincs kedvük felgyalogolni az igazgatóiba!
Patrick elengedte Amandát aki szúrós szemekkel méregedte.
-Csak megtanítottam a kis libának ,hogy többé ne szórakozzon velem.
Amanda mérgében majdnem neki ugrott de Aaron még időbel elkapta a kezét és hátra rántotta.
-Ezt most fejezzék be! Lesz még alkalmuk egymás ellen harcolni ,most viszont menjenek a dolgukra. És többet nem akarok olyat hallani hogy összeverekdtek. Világos?!
-Igen!-vágtuk rá kórusban. Read tánárnő elment mi pedig ott álltunk.
-Amanda ,mi lenne ha elmennénk a könyvtárba? Ugyis gyűjtő munkát kell csinálnunk.
Amanda nem szólt semmit csak elviharzott a könyvtár irányába.
-Később találkozunk.-mondtam a fiúknak majd Amanda után siettem. Nagy nehezen sikerült beérnem. Már majdhogynem rohanta folyosón. Elkaptam a kezét és megállítottam.
-Hé! Mi volt ez?
-Csapattársi szeretet?
-Ha ez az volt ,akkor nem akarom tudni ,hogy engem mennyire szeretsz.
Elakart fordul de elkaptam a karját és vissza fordítottam.
-De most komolyan ,mi a baj?
-Semmi. Egyszerűen csak ki nem állhatom. Úgy gondol magára mintha ő erősebb lenne csak mert tőre van.
-Ne foglalkozz vele.
-Köszi. Könnyü mondani.
-Most feletkezmeg erről és menjünk ki az udvarra.
Megfogtam a karját és lesétáltunk az udvarra. Ami valjuk be nem volt a legjobb ötletem.😒 Ugyanis drága Dianánk is ott volt a barátnőivel. Amikor megláttak minket odajöttek hozzánk.
-Ó nézzétek már kik vannak itt! A drága Kék Lovag és béna barátnője.
-Fogd be-mordult rá Amanda.
-Mert? Külömben mi lesz?
-Külömben behúzok egy akkorát hogy egy kiló smink sem lesz elég hogy eltakard a sebet!
-Chö. Hagyjuk őt lányok. Így is van elég baja azzal hogy egy srác így legyőzte.-Hangosan nevetve elmentek melletünk.
-Megölöm!
-Nem te vagy az egyetlen aki szeretné megtenné ,de próbáld meg kibírni.

A nap további része eseménytelül telt. Amanda és Patrick "szerencsénkre" úgy döntöttek ,hogy ma már egy szót sem váltanak egy mással. Vacsora időben az igazgatónak közölni valója volt:
-Kedves Diákok! Idén is eljött az idő ,amikor az első évsek között megrendezzük a csapatok versenyét! 3 próba lesz amin kiderül ,hogy melyik csapat a legeszesebb ,a legügyesebb és a legbátrabb! Minden csapatból 4 ember fog részt venni a próbákbón! Természetesen az egyik ember maga a kapitány! Az első próba két nap múlva lesz! Addig is jó edzsést és válasszáki a tövábbi három embert!-azzal felállt és elhagyta az ebédlőt. Oda fordultam a többiekhez.
-Remélem az mindenkinek egyértelmű hogy mi pont négyen vagyunk.
-Tiszta sor.-mondta Aaron.
-Amanda ,Patrick?
-Ja-bögték oda kórusban.
Ó egek mi lesz itt? Gondoltam magamban. A további két napban nem voltak óráink. Csak edzettünk. Közben Amanda és Patrick kibékült annyira ,hogy már szóba áljanak egymással.