Másnap reggel van, és annak ellenére, hogy tegnap elégkorán lefeküdtem aludni nagyon fáradt vagyok. Ha tehetném, és nem rajtam múlna,a húgom eljutása az oviba teljes mértékben arra szavaznék, hogy vissza feküdjek aludni. Bevallom nehéz, úgy hogy nincs kire támaszkodnod, hogy nincs kivel megosztanod azt, hogy hogyan érzel, hogy mennyire nehéz mindennap egy kisgyerekgondját viselni.. Mindezt szülő nélkül. Mivel még én is gyerek vagyok szinte így néha én sem tudom, mihez kezdjek. Végett vetve az önsajnáltatásomnak,feltámaszkodtam az ágyra és kibújtam a meleg, biztonságot nyújtó takaró alól.Úgy döntöttem ma egy egyszerű melegítőt veszek fel, és simán csak felkötöm a hajam kontyba. Talán így nem fog zavarni egész nap, főleg hogy mára terveztem kifesteni az egyik szobát. Mit ne mondjak, eléggé ramaty állapotban van, hiszen mióta mi itt vagyunk talán kétszer vagy háromszor tettük be oda a lábunkat, így fogalmam sincs, mi lehet ott bent, de ha tippelnem kéne, raktárt mondanék, vagy anyu régi szobáját. Gyorsan lementem a konyhába hogy valamit összeüssek mára,reggelire. Jelenleg a tükörtojás mellett döntöttem néhány uborkával és paradicsommal mellette. Miután én megreggeliztem felszaladtam szólni Miának, hogy menjen ő is nehogy elkéssünk. Mire ő végzett én már az ajtónál vártam picit türelmetlenül hogy sikeresen felvegye a lábára a cipőjét, amiben külön megkért, hogy eszembe se jusson neki segíteni mivel ő már nagylány.Hamar megjártam az utat, így már végre neki láttam közeledni ahhoz a levélhez amit tegnap hagytam a pulton.
„Kedves Sophie!
Amennyire hiszékeny vagy biztos azt hiszed, hogy egy kedves, jó barát küldi ezt neked viszont ha te már ezt olvasod valószínű hogy rájöttél hogy ez nem igazán igaz sőt. Régi ellenséged vagyok drága lányom, már ha nevezhetlek így. Semmiféle fenyegetés nélkül mondom hogy jobb ha rajta tartod a szemed a húgodon mert lehet hogy nem jársz jól. Legyen bárhol, megtalálom.
Sok sikert a túléléshez!
-Az apád-„
YOU ARE READING
Sisters in the deep (Átírás alatt)
Teen Fiction" Szeretlek ès csak a legjobbat akarom neked-simogattam meg az arcát ès mosolyogtam rá. -Tudom, ès köszönöm hogy bármilyen mèlyen is vagyok te mindig mellettem vagy ès felhúzol onnan. Hihetetlen milyen felnőtt lett belőle pedig mikor èn kezdtem el...
