1Dfanfics

A srácokkal való találkozás #13

-Miért akarnál kimenni? Hiszen...ez az egész hogy néz ki? Az ég teljesen szürke, és mindjárt szalad az eső.-oktatott ki Louis.
-Most komolyan?-forgattam a szemem-emiatt meg kellene hátrálnom?
-Hát én a helyedben ezt tenném, mivel...-és ekkor az ablakhoz csapódott egy villám, de még időben hátraugrottam. Legalábbis azt hittem, de mint kiderült, Louis húzott hátra. Dermedten hallgattam, ahogy a villám után dörögni kezd az ég.-Louis...megmentetted az életemet!-közelebb léptem hozzá, de mielőtt megölelhettem volna, ellökött magától.
-ÉN NEM SZERETLEK TÉGED!-üvegszilánkok törését hallottam magam mellett, majd láttam is. Ezután a tekintetem az égre meredt. Kiestem az ablakon. Azt hiszem. Ha így van, akkor nemsokára földet érek. Ha pedig földet érek, akkor meghalok. Tudom. Ez lenne hát a vége? Magamban elbúcsúztam mindenkitől. A szüleimtől, Logantől, a kutyámtól, a barátaimtól...és végül Nialltől is. Furcsa módon tőle volt a legnehezebb. Az álmaimra gondoltam, amiket még nem volt időm valóra váltani. Aztán...már nem gondoltam semmire. Csak vártam a zuhanás végét. Lentről Niall hangját hallottam, ahogy a nevemet kiálltozza. Legszívesebben visszakiálltottam volna, hogy hagyjon, én már úgyis meghalok. Aztán földet értem...és felébredtem. Az ágyamban ültem, kisírt szemekkel, és mélyeket lélegeztem.
-Abbie, végre felkelltél! Rosszat álmodtál?-Niall nézett a szemembe. A srác akinek az egyik gitárosa leszek a holnapi koncerten.
-Igen...bocsánat.
-El szeretnéd mesélni?-és akkor elmondtam. Egészen a golfklubtól az elrablásig. A végén felnevetett.-Úgy érted, Michael a 5SOS-ből?-fogta a hasát nevetve. Imádtam mikor ilyen volt.-Csak egy álom volt. Aludj vissza, mert reggel nem főzök dupla KV-t!-mosolygott, majd átölelt, és kiment a szobából. Hátradőltem, de természetesen nem tudtam visszaaludni. Azon gondolkoztam, hogy vajon miért álmodtam ennyi hülyeséget.