3.Rész

83 5 0
                                    

Másnap reggel 10 óra körül ébredtünk fel.Szokás szerint egymást dobáltuk a vánkusokkal..miután beleuntunk a játékba,lementünk reggelizni.Ellie szülei már vártak minket a reggelivel.Leültünk az asztalhoz.Bőséges reggelit kaptunk.
Jóétvágyat-mondta Ellie
Viszont-mondtam
Ellie szülei is leültek reggelizni.Kb.15 percen belül túl is estünk a reggelin.Annyira tele ettem magam,hogy muszály volt egy kicsit lepihennem.Felmentem a szobába összerakodtam a párnákkal és ledőltem kicsit.Mire éppen sikerült elaludnom,Ellie szinte rám törte az ajtót.
-Amy gyere már,ugye nem akarsz itt egész nap henyélni?!-kérdezte
-Csak egy kicsit leszeretnék pihenni,az olyan nagy baj?-mondtam kissé dühösen
-Öm,hát gondolom nem..Jól vagy?
-Nézz már rám.Szerinted jól vagyok??
-Hát..éppen azért kérdezem,mert nemtudom,hogy jól vagy-e,ha tudnám nem kérdezném.Na szóval mesélj csak,mi a baj?-érdeklődött kíváncsian
Én csak annyit feleltem:
-Mi a baj?!Az hogy még mindíg fogalmam sincs,hogy miért vagyok itt nálatok,nemértem,hogy miért kell ilyen hamar,a semmiből sulit váltanom.Pedig már annyira megszerettem azt a sulit!Nemértek semmit...
Mikor befejeztem a mondókámat,Ellie átölelt,hallottam,hogy zokogni kezdett.Megkérdeztem tőle,hogy:
-Minden rendben van Ellie?
Nemmondott semmit sem,csak tovább ölelgetett és zokogott.Pár perc ölelkezés és sírás után,megnyugodott,elengedett...Ekkor újra feltettem a kérdést...Csak annyit mondott:
-Mindent megtudsz,ha annak itt van az ideje!
-O...oké -feleltem bizonytalanul-Tudsz valamit?-kérdeztem.
-Ne...nem...nem dehogy...nemtudok se...semmit-felelte zavarodottan.

Amy Witacker Élete Where stories live. Discover now