10.Rész

64 4 0
                                    

Végre apa is bejött a házba.Szóltam anyáéknak,hogy jöjjenek a nappaliba,mert beszélnünk kell.
- Anya,apa..most már tényleg tudnom kell,hogy miért voltatok olyan sokáig távol! - mondtam eréjes hangon
- Figyelj,Amy... - kezdett bele anya a mondandójába
- Nem...nincs mellé beszélés!Nem vagyok már kisgyerek!Az igazat akarom tudni!Most!Ebben a szent pillanatban! - mondtam
- Jólvan...Apádnak agydaganata volt, megműtötték őt és szerencsére már minden rendben! - mondta anya
- De....de... én erről miért nem tudhattam előbb..?! - kérdeztem,miközben egy könnycsepp gördült le az arcomon
- Mert nemakartuk,hogy izgulj míg mi távol vagyunk - mondta apa
- Hogy mi vaan?!Ccch...
- Amy...
- Nem!3 hétig azt sem tudtam,hogy mi van veletek!Azt hittem már sosem látlak titeket..!Utállak titeket! - mondtam
- Amy,kérlek érts meg minket.. - mondta apa
- De apa én értelek titeket meg minden,de amit csináltatok az már egy kicsit sok...hetekig szinte magamra hagytatok,mondván,hogy neidegeskedjek meg ilyenek..Cch..Sosem mondtok el nekem semmit... - mondtam sírva és felrohantam a szobámba..

Amy Witacker Élete Where stories live. Discover now