Farkasok között ▶️✔️◀️

19. rész

-Ezt meg hogy érted? -kérdezte Steiles.
-Nem mondhatok többet,mivel én sem tudom... - mondtam.
-De Tracy... - Alli mondandóját egy zene elindulása szakította félbe. Várjunk... ez a Stithces! De még szünetünk van...
-Alli! Mi a fene ez? -kérdeztem.
-Nem tudom. Úgy ahogy a rendezők se. Nem ők irányítanak.
-De akkor... - nem tudtam befejezni amit elkezdtem. Vajon miért? Az ismerős autó hangja hallatszott. De ez nem a dalból...
Ez igazi kocsi! Én ezt nem értem... Mi folyik itt? Megint egy ellenség? Kétlem... Akkor?
A fekete autó megállt a színpad mögött. Vámpírok szálltak ki belőle. Balhét sejtek... de még milyen nagy balhét... Elindultak felénk. Ösztönösen támadtunk.
-Ezúttal nem, Angel! - és úgy, mint a klipben elkezdett ütni engem egy vámpír. Nagyon rossz volt. Mintha most elhagyott volna az erőm... Amikor szükség lenne rá, de nincs itt...
Már a sokadik pofont kapom és kezdem elveszteni az eszméletemet. Hogy miért nem regenerálódok? Mivel már tegnap megvolt ez, ezért majd csak 2 hét múlva tudok újra eltűntetni minden sebet. Eddig tart az, amíg erőt gyűjtök hozzá.
Most a többieket vették célba.
Azt már nem! Őket nem bánthatják!
Egy nagy pajzsot emeltem köréjük, ezzel rám terelve a vámpírok figyelmét.

T: Fussatok!
S&S: Vigyázz magadra!
Elfutottak. Legalább ők jól lesznek, ha én nem is.
Most megint én vagyok a célpont. De ezzel az ütéssel együtt elterülök a földön. Legyengültem. Sőt... Szinte minden erőm elhagyott most.

-Tegyétek a kocsiba! - szólt egy vámpír.
Már csak azt éreztem, hogy valaki felemel, majd letesz valahova. És itt elsötétült minden...

**** Álom ****

-Tracy. Tudom min mész keresztül. Két dolgot tarts részben. Soha ne add fel és bízz a barátaidban! Nem véletlenül mondtam amit mondtam. Ez a kulcs a menekvéshez. Az erőd az utolsó helyen használd, ahol csak lehet. Tartogasd. Kelleni fog. És még valami:

Kincsed itt megleled,
Egyre csak kevesebb.
Közel jársz már,
A cél rád vár.
Szerezd meg gyorsan,
Majd spuri onnan.
Várd meg a segítséget,
El fog jönni, ígérem!

Légy mindig résen és ne lepődj meg, Angel!

**** Álom vége ****

Egy szobában ébredtem fel. Csak a legszükségesebb dolgok vannak itt.
Miért rabolnak el mindig? Csak egy normális lány voltam fedett múlttal. Semmi több. Ma már... Kész szuperhős! Nem kívánok magamnak más sorsot. Örülök, hogy én menthetem meg az emberiséget. Csak néha ez már túl sok. A suliról nem is beszélve... De ezt most hagyjuk!

Léptek zaját hallom... Valaki jön...  Biztos hogy nem jó szándékkal. Mielőbb ki kell jutnom innen.

-Felkeltél? - kérdezte egy mély hang.
-Nem vaksikám, még alszom. Szerinted? - mondtam flegmán.
-Én csak próbálok kedves lenni, ha már Daniel elrabolt! De látom ebből te nem kérsz... - mondta.
-Daniel? Az a Daniel? A király testvére? - kérdeztem.
-Igen, az. Amúgy Márk vagyok- mondta.
- Tracy vagyis Angel - mondtam én is a nevem.
-Viszont most ki kell vigyelek a király elé. Méghozzák az ítéletet.
-Milyen ítélet?
-Hogy megölnek vagy átállítanak az ő oldalukra. A király dönt ebben.
-Mi? Várjunk... Miért azt mondtad, hogy az ő oldalukra? Te is vámpír vagy, nem?
-Csak félig. Engem kényszerítettek, hogy csatlakozzak hozzájuk. Azóta Daniel a legjobb barátom.
-Aha...
-Na de most már menjünk!

Kiértünk. Bevezettek egy ketrecbe. Egyenes a királyi trón felé nézett a ketrec. Egy csomó vámpír volt körülötte. Engem néztek és röhögtek. Hogy is szól Adam jóslata?...

Kincsed itt megleled,
Egyre csak kevesebb.
Közel jársz már,
A cél rád vár.
Szerezd meg gyorsan,
Majd spuri onnan.
Várd meg a segítséget,
El fog jönni, ígérem!

Mit jelent ez?

Folytatása következik....

Helloka!
Kövi rész! Ha tetszett akkor vote! Izgi lett? Kérlek jelezd kommentben!

U. i. : Lau. Álom 3. része de lesz több!

Puszi!