Nem tehetem

369 24 19
                                    

A férfi a tábla másik oldalán fekszik.A szél lágyan beleborzol a hajába táncba hívva a szája sarkából logó cigaretta fűstkígyóját.Bár saját a teraszán nyúlt el az Avarrejteket szimbolizáló fejpánt szorosan simul a a hajára megfékezve annak az arcába hullási kísérletét.Shikamaru elmélázik a másik hosszú szempilláin,íves arcán amely elvonzza a figyelmét.Úgy tűnik a férfi alszik,hisz nemrég ért haza az Ötödik hokage parancsára történő kémkedésről.A fiú egyszerűen nem tudott a sógira figyelni ami meg is látszik a helyzetén. Eddig erőssen vesztésre áll.A másik cigije felizzik mutatván ,hogy még nem fent van.
Asuma még az alvás gondolatától is messze állt ebben a pillanatban.Bár lehunyta a szemét minden idegszála túl megfeszűl ,ahogy a tanítványára koncentrált.Érzékelte a fiút körbevevő vékony chakra palást rezgését és a belőle áradó jótékony meleget. Sokat gondolkodott rajta ,hogy vajon szándekossan vagy ösztőnössen teszi ez a fiú minden helyzetben ahol koncentrálnia kell de mindig ez történik amikor leűltnek játszani.Magán érezte a másik tekintetét, de úgy döntött nem nyitja ki a szemét.Talán ma sem tudná vissza fogni magát és megtörténne az ami a múltkor,bár jószerével azt sem tudja mit is tett igazából.Pedig másnap ezerszer elátkozta magát mikor a fiút karolva ébredt meg.Shikamaru mélyen aludt mellette a nyakán valószínűl az ő harapás nyomai vöröslöttek,de szerencsére nem kelt fel mikor begyógyította azokat és a karmolás nyomokat a hátán.Akkor mindkettőjükön alsónadrág volt a vékony lepedő alatt ám hiába kutatgatott az emlékek után az immár nagykorúvá válló fiúval elfogyasztott saké mindent kitörőlt a tudatából.Szidta is magát ezerszer mert néha megfeledkezik az apja által tanítottról.Az öreg mindig azt mondta ,hogy a ninjáknak három nagy ellensége van:az ital,a pénz és a nők.Igaza volt.
-Asuma-Shikamaru szinte nesz nélkül állt fel a törökülésből és kerűlte meg a táblát,a hangjára a sensei felnyitotta a szemeit.A tavaszi napsugarak kissé elvakították ám így is élesen látta a fiú fölé hajoló arcának minden kis szegletét, vonásait.
Shikamaru hosszú ujjai kicsente a csikket az idősebb szájából,és letüdőzte az utolsó slukkot.Maga sem érti a keze remegését vagy azt ,hogy miért csinálja de a férfi arcába fújta a füstöt.Nem tudta elereszteni a gondolatot ,hogy valamit elfelejtett a múlt hétvégén.Halvány kép körvonalazódott eddig a tudatába arról,hogy mi is történhetett akkor ám megőríti a tudatlanság.A férfi az nap reggel ment el a küldetésére, még azelőtt mielőtt az iszonyatos fejfájása felébreszthette volna.Igazából rengeteg időt agyalt azon ,hogy mit is keresett a senseie lakásán egyedül.
A másik szeme tágra nyillik a döbbentől mély hangja megzavarja a köréjük telepedő csendet;
-Mit csinálsz Shikamaru?-a sötét szempár gyémántként ragyog ,ahogy megemeli a fejét a pánján lévő ezüstös lapon végigfut egy fénycsík.
-Idegesítő-feleli a fiatal fiú ahogy még közelebb hajol a másik arcához.A tekintetűk egymásba fonódik ,olyan közel vannak egymáshoz ,hogy szinte másik által kilélegzett levegőt szívják magukba.Talán egy türelemjátékot játszanak mint megannyiszor mióta Asuma elvállalta a chouninok tanítását ám ezuttal mind a ketten érzik:ez már többről szól mint a kettőjük között elhuzodó végtelen elmejátékról vagy a tanításról.Lágyan csókolják meg egymást ,szinte alig érnek össze az ajkaik csak kóstolgatják a másikat.A sötét nadrág zsebéből hangossan koppan a faparkettára az öngyújtó miközben az idősebb férfi felűl ,hogy közelebb tudja magához vonni a fiút.A nyelvük gyengéd táncot jár,mikőzben Shikamaru átveti az egyik lábát a férfi csipője felett és az ölébe simul.A két tenyere közé veszi a szakállas arcot és kicsit megdöntve elmélyíti a csókot.A másik ujjai ügyetlenűl kezdik el lehúzni a zöld jounin mellény cipzárát ám a valamiért megakad.Végűl levegőért kapkodva kissé kijózanodva vállnak elmástól:
-Ezt nem tehetem veled- néz fel a fölé magasodó fiú arcára,szavait megcáfolja a Shikamaru alatt tökéletesen érzödő merevedése-a tanítványom vagy,és a barátom.
-Tényleg?-vonta fel a szemét a fiú-múlt héten megtetted nem igaz?
A hangjában nem volt él vagy harag,spontán megállapításként mondta ki  a tényeket.Asuma a bevetéseken és a harc közben is a mérhetetlen higgadtságot szerette benne a legjobban,most viszont ideges lett tőle.Vagy inkább attól ,hogy Shikamaru egyetlen csókja ilyen hátborzongató izzást vált ki a testéből.
-Én...nem tudom -lassan mondta ki miközben letolta magáról a fiút akinek az arcáról semmilyen érzést nem tudott leolvasni-nem emlékszem.Viszont most jobb lenne elmennél.
-Igaza van-néz félre a fiú.Magázza.Mióta jounin lett úgy beszélték meg ,hogy nem kell a formaiasság de amikor ritkán sikerűl kibillentenie az egyensúlyból Shikamaru hideg és távolságtartoan tisztelet tudová vállik.Asuma némán nézte ahogy a másik feláll és hátat fordítva neki bemegy a házába.Másodpercekkel később meghallotta az ajtó hangos csapódásának hangját is.
-Gratulálok -mondta ki hangossan önmagának.Most rohadtul itt maradt a saját gondolataival és egy álló merevedéssel.Felkecmereg a játéktábla mellől és kimért mozdulatokkal besétál a házba.A szájába még mindig érzi Shikamaru izét.
Mintha valami hangos kattanással a helyére került volna a fejébe ,hirtelen beugrik egy homályos kép bár erőssen szakadozott mégis egy kis részlet a múlt hétvégéjéből.
A saját ajtaja előt áll  illetve inkább nekitámaszkodva próbál nem eldőlni a másik zöld mellényesnek aki kissé józanabbnak tűnik és épp a kulcslyukba próbál beletalálni de a keze folyamatosan elvéti a mozdulatot.Hangosan újjongva tapsolja meg amikor végre sikerül bejutniuk.
Tehát így került hozzá Shikamaru ,együtt jöttek el a szórakozóhelyről.Ám hiába erőlteti az agyát nem emlékszik rá,hogy nyilvánosan is csinált khm bármi olyasmit fiúval amit nem kellett volna.A nadrágja nagyon nagyon szűkké vált  pedig elég confortos és lezser az egész.Mivel épp a főkapunál találkozott össze Inoval meghívta a lányt ebédelni amihez később Sakura, Kiba, Tenten és Neji is csatlakozott ezért még nem volt ideje hazaugrani.De úgy tűnik az egy hét valamiért jót tett a fejével mert ahogy egyre beljebb merészkedik a házba az agya elkezdi vetíteni lukacsos emlékképeket.Az előszobába szinte  látja magukat:megbotlik a saját lábába és magával sodorja a felkötött hajút elterűl a földön.Nem veszik komolyan egymásba gabalyodva nevetnek.Ám ahogy a tekintetűk egymásba fonódik *képszakadás*
A zsigereibe érezte ,hogy ott a padlón megcsókolta a fiú sőt talán tovább is ment vele.Ám az egyre csak feszülő kínja nem hagyta ,hogy további emlékek után kutasson inkább a szobájába ment avval a célzattal ,hogy könnyítsen magán.Az elmúlt hétben úgy sem volt rá lehetősége.Végig feküdt az ágyán és elkezdte az önmegvalósítást viszont valami nem hagyta nyugodni :a párnáján mintha Shikamaru enyhe fenyőillatát érezné. Elösszőr csak azt hitte ,hogy képzeli ám a kellemes illatot ténylegesen magába fogadta a fehér huzat.
Asuma szabad kezével érte nyúlt és az arcára szorítva mélyen lélegzett belőle.
Az emlék töredék olyan valósághű volt ,hogy szinte megérezte a vállán megtámasztott lábakat.Akkor a fiú alatta vonaglott és ő egyre gyorsuló ütemben merűlt el benne.Az ujjai mintha ebbe  a percben is a puha hosszú hajába túrnának  bele.
De most egyedül volt,a ház csak a saját hangját verte vissza.
Megdugta -döbben rá-megdugta és Shikamaru hagyta magát.Lehunyt szemmel hagyta ,hogy a teste felett átvegye az irányítás az önkielégités öröme és Shikamaru hatása.
De a részegen kimondott szavakra ,és az egymás bőrébe suttogott ígéretekre már egyikük sem emlékezett.Az ittas szerelmi vallomás végleg feledésbe merűl, s csupán csak az izzad testek által gyűrekesre gyűrt lepedő tudná elmondani ha tudna beszélni.De nem tud.

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Jun 18, 2017 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

Nem tehetemWhere stories live. Discover now