New Light In My Life [Hoseok f.f]

Prológus

Augusztus elseje van. Nemsoká újra kinyit az óvoda és már most rengeteg előkészület van ,hogy az épp most kiscsoportba jövő gyerekek melyik csoportba kerüljenek,hány létszámú gyereket tudunk fogadni szeptember elsején és még sok más adminisztrációs feladatok. Ezalattaz idő alatt az első és az utolsó kéttő héten folyton be kell menjünk az intézménybe különböző megbeszélésekre, amelyeket inkább neveznék fárasztóan unalmasnak mint sem izgalmas dolognak....

Egy nagy sóhajt követően megropogtattam a nyakam,majd kiszálltam a kocsiból, meggyőződtem afelől, hogy biztosan bezártam és már indultam is az óvoda óvónőknek fenntartott részébe. Illedelmesen köszöntem minden itt dolgozó kollégámnak majd el is foglaltam a számomra kijelölt széket a tárgyaló szobában. Megvártuk míg MinJi is megérkezett akivel közösen vezetjük a méhecske csoportot,majd amint megbizonyosodtunk afelől hogy mind a hatan itt voltunk kezdtük is a megbeszélést.

***

- Remélem, ez az egy hónap alatt sikerült eleget pihennetek és készen álltok a munkára! -kezdte az igazgatónő és ránk mosolygott. Igazán kedves egy személy volt. Nagy őzike szemekkel rendelkezett ami alatt már ott voltak a szarkalábak amiket az idő helyezett arcára, de ezek  leginkább mosolygása közben látszottak. Őszülő haja válláig ért, amit leginkább erős kontyban hordott, így kiemelve kerek arcát. Nagy ritkaságnak számított nála a leengedett haj. Mindig adott a külsejére.

Miután mindannyian mosolyogva bólintottunk,folytatta: -Na, akkor itt lennének a most beiratott kiscsoportosok nevei.A csoportba való beosztásokat legkésőbb szerdáig megcsinálom,és kiosztom nektek.

Megkaptuk a gyerekek neveivel ellátott lapokat, gyorsan mindenki átfutotta és folytatódott tovább a megbeszélés.

***

A hangszóróból üvöltött az iKON Dumb and Dumber című száma, miközben főztem vacsorát a páromnak és magamnak. Annyira magával ragadott a zene, hogy elkeztem táncolgatni,míg kavargattam a levest. Végig bohóckodtam azt a pár percet amíg vége nem lett a számnak és ahogy az ajtó felé fordultam, hogy meglessem megérkezett-e már barátom, akkor láttam meg, hogy HongKi a konyha ajtónak dölve figyelt engem egy mosollyal az arcán. Én is elmosolyodtam majd elzártam az éppen készen lévő leves alatt a gázt és odamentem hozzá majd szorosan megöleltem.

-Szeretem, mikor táncolsz.- suttogta fülembe,majd egy lágy puszit hintett homlokomra.

-Én pedig téged szeretlek. - Erre valami furcs fény megcsillant a szemében, de nem szenteltem ennek több figyelmet, csak egy gyengéd francia csókot kezdeményeztem, amit pár másodperc késéssel,de viszonzott. Míg én kezeimet nyaka köré fontam,addig ő átkarolta a derekamat és végig simított rajta. Egy reszketeg sóhaj szökött ki ajkaim közül. Már úgy hiányzott!

-Gyere, kész a vacsi.

Vacsora közben megbeszéltük kinek milyen napja volt,mit csinált ma,mi történt vele. Bár távolságtartóan viselkedett ,nem vettem magamra ,hiszen látszott rajta, hogy milyen fáradt volt. Pedig ezt egy jelnek kelett volna vegyem.....

Sziiiasztok,sziiasztok! Itt is lennék a prológussal,remélem tetszeni fog nektek!^°^