Váltsd valóra az álmaid! /Szünetel/

Prológus

Volt már olyan álmod, amit nem tudtál honnan jött, vagy miért; csak annyira emlékeztél, hogy megjelent a szíved legmélyebb zugába és befészkelte magát gondolataidba, mint egy lesben álló oroszlán, aki a becserkészett áldozatra feni a fogát. Az álmok is ilyenek, éhes kis fiókák, akik gondoskodására és szeretetére vágynak.

Szeretet... Magában, egyedül lehet nem jelent semmit, de szeretet nélkül nincs élet, nincsenek álmok, elhalványodnak az életben fontos és boldogságot okozó dolgok. Szeretni kell, még ha az érzés ellen is vagy, mert mindenkinek szüksége van a szeretetre, még akkor is, ha nem vallja be... Lehet valaki épp a te szereteted miatt fog élni ebben a gonosz és rideg világban... Így hát légy egy meleg fénysugár, mely bevilágítja a sötétben bóklászó szíveket, és felolvasztja a vastag jégréteget, hogy az igaz szeretet újra felvirágozhasson...

Egy sablonos és unalmas történet kezdetének tűnik, de ez nem olyan, ez más... Ez az én történetem kezdete, és az én álmom is!...