true

I.

Valahogy mindig összekevernek az átlag emberekkel.Én nem vagyok átlagos.Mindennap átélem a fájdalmasabbnál fájdalmasabb dolgokat.Mint testileg,mint lelkileg.Ebben az egészben csak az a vicc,hogy akaratomnál fogva teszem azt.Ha rámnéznek azt mondjak gyönyörű a testtartásom,vagy éppen,hogy milyen szép vékony vagyok.Emögött több van.Sokkal több fájdalom.

Minden reggelemet a próbateremben kezdem.Ezért felkelek négykor,megreggelizek,ami általában annyit jelent,hogy bedobok egy almát.Aztán gyors öltözés:melleszorító,harisnya,egy dressz,es persze a táncosok legjobb barátja, közben legnagyobb ellensége és kínzója; a spicc cipő.Aztán pontban háromnegyes ötre már a teremben vagyok teljes harci felszereléssel.