V.

106 11 0
                                    

Az önbizalom hiányom ami ezután jött veszélyes volt.Teljesen felemésztett.Mindenhez kevésnek éreztem magam.Gondolom ez nem csak velem van így.Te,aki olvasod ezt,neked is biztos van,hogy egy nehéz nap után,vagy egy teljesen értelmetlennek vélt nap után bezárod az ajtód és sírsz.Sírsz,mert nem vagytökéletes,vsg mert nem szeretnek...Vagy csak elcseszted az egész életed öt perc alat.Nem szeret akit ti szerettek.Észre sem vesz a kiszemelted.Csak arra próbálok kijukadni,hogy mindenkivel van ez így.És az én életemben ez most jött el.Szinte halálos fájdalommal keltem fel minden reggel.A fügönyöm egész nap lehúzva,és csak zenét akartam hallgatni,egyedül.Nem volt szülségem másra.Egyáltalan.Csodálatosnak tűnt a magány szó.Aztan eltelt egy-két hét, és nem javult semmi.Aztán jöttek az ollóktól elkezdve minden.Nem fájt kevésbé a vágás,mint amikor spicc cipőben táncolsz.Az első vágásnál teszteled magad.A másodiknál várod,hogy valaki megmentsen.A harmadik már nem fáj,nem várod,higy megmentsenek ,,megy ez egyedül is,,.A negyedik édes érzés.Az ötödik pedig már olyan mintha megerőszakolnád magad,de mégis izgató.Csak ötig jutottam.Mert anya elvitt egy agyturkászhoz.Abba hagytam a magam bántását.És feldolgoztam mindent.Szóval ha te is ezt teszed magaddal,akkor csak annyit szeretnék mondani,nem kell egyedül végig csinálnod.És bíz...BÍZ magadban!♥♥♥

trueWhere stories live. Discover now