Mindig annyira felszabadultan érzem magam,
mikor a falu összes háza tőlem távol marad.
Már csak az utakat és a fákat látom magam előtt,
s a napocska sugarai megvilágítják a felhőt.
Biciklizés közben szélben lobban a hosszú hajam,
s már értem ilyenkor mit érezhetnek a madarak.
A dombtetőn lesuhanva érzem a friss erdei levegőt,
közben észreveszem a tehenekkel teli legelőt.
Egyetlen egy dolgot érzek ilyenkor a "szabadságot",
imádom a nyáron ezt az emberfeletti lazaságot,
Bárcsak már egész életemben ezt érezhetném,
akkor az életben minden dologgal szembenézhetnék.
YOU ARE READING
Saját versek
RandomSziasztok! Remélem fognak tetszeni nektek a saját verseim. :) A költeményeimhez szinte mindig készítek valamilyen fotót. Jó olvasást kívánok nektek :*