Különleges lakótársak | Instagram | Yoonmin | SZÜNETEL |

11

- Egyszer úgy is kijössz a szobádból és én itt foglak várni. - mondtam ördögien, majd lehuppantam az ajtaja mellé.
- Aha oké. - válaszolta még mindig nevetve.
- Azt hiszem ma nem fürdök. - tettem keresztbe a kezeimet - holnap mindent elintézek.

Hamar elaludhattam, mert fáradt voltam már, főleg annyi séta után. Magam mellé néztem, ahol egy nyitott szobaajtót láttam egy papírral. 'Hamarosan jövök' Azthiszem kiszabadult a fogságból - vakartam meg a fejem- majd lassan feltápászkodtam és elindultam a fürdőbe. Kellemes érzés volt újra a langyos víz alatt állni. Nemsokára találkozom Kookkal, utána meg pihenhetek újra. Rá kéne vennem Yoongit, hogy takarítson össze, mert én, ahoz túl lusta leszek este. Miután végeztem elvettem két szelet pizzát a dobozból és leültem a televízió elé, hogy valami értelmetlen, de szórakoztató gyerekeknek való műsort keressek. Sokáig váltottam a csatornák között, mire végre találtam egy elfogadhatót, majd elkezdtem falni a kajámat. Yoongi hamar hazaért, - vagy csak én aludtam sokáig, - kezeiben szatyrok voltak megtömve étellel és ruhákkal.

- Régóta butulsz? - kérdezte a tévére biccentve.
- Nem tudom. - válaszoltam egyszerűen. - Amúgy hamarosan elmegyek, csak későn jövök.
- Szólhattál volna előbb is. - biggyesztette le az ajkát, majd leült mellém.
- Megtaláltál minden boltot?
- Azzal nem volt gond, - nevetett fel - csak a visszafelé vezető úttal.
- Bárcsak elvesztél volna. - suttogtam magamnak.
- Hogy mi? - akadt ki. - Tisztán hallottam mindent Park. - állt fel és csípőre rakta a kezét.
- Csak hülyéskedek. - takartam el a fejem, de ez rosz ötlet volt, mivel Yoongi elkezdett csikizni. Honnan tudhatja, hogy ez a gyenge pontom? - Hagyjál már. - estem le a kanapéról, de ő ugyanúgy folytatta, amit elkezdett.
- Találkoztam Tae-vel, elmondta mit csináljak, ha nem bírsz viselkedni. - ült rá a hasamra, mire nekem kippattantak a szemeim.
- Ugye tudod, hogy nehéz vagy? - sikítottam, mert még mindig a csikizése alatt álltam.
- Hm, sajnálom. - csípett bele az oldalamba.

Mikor már minden hangom elment a küszködéstől, ő is elfáradt egy kicsit, majd leszállt rólam és lefeküdt a kanapéra. Nekem helyet se hagyva tehénkedett rá az ülő alkalmatosságra és a telefonját elővéve kezdte el azt nyomkodni. Nem maradt más, mint a pufi szőnyeg. Elhelyezkedtem és én is elővettem a telefonomat, hogy felnéztek a világhálóra.

❤️390 likes
kimpinkjin: köszönöm😭❤️ @naam_joon

View all 72 comments

kenutiful: úristen de aranyos😍
naam_joon: 😌❤️
tae_hyung: @naam_joon jó ötlete volt valakinek✌🏻
naam_joon: shh😂 @tae_hyung

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

❤️259 likes
tae_hyung: ez nagyon tetszik😂😂

View all 38 comments

_kook_: nem bírom😂
_.hobiee: inkább az aki csinálta😏😂
tae_hyung: persze😂 @_.hobiee
_.parkjam: tükrözi az igazi éned😂

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

❤️211 likes
_raveee_: @kenutiful ❤️

View all 38 comments

hong_to_bin: mikor fogok én is találni valakit😂❤️
kenutiful: ❤️ @_raveee_ ha nagy leszel😂 @hong_to_bin
kimpinkjin: 😌❤️ @kenutiful @_raveee_

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Az idő hamar eltelt, már délután kettőt mutatott az óra amikor lenyomtam a kilincset.
- Szia Yoongi! - néztem a dívány felé.
- Érezd jól magad Park. - legyintett egyet, majd becsuktam az ajtót és elindultam a parkba. (?😂) Fél háromkor már kint ültem egy padon és vártam, hogy a kondis társam is megjelenjen. Azért gondolhattam volna, hogy késni fog, de amikor már háromkor se jelent meg, gondoltam felhívom.

*telefon beszélgetés Jungkookkal*

- Szia merre vagy? - kérdeztem idegesen.
- Otthon. Miért? - válaszolta nyugodtan.
- Mert tegnap rámírtál, hogy ma menjünk kondizni.
- Oh, ömm találkozzunk a teremben jó? Nagyon sietek.
- Hagyjad mostmár nem kell, elment a kedvem az egésztől. - tettem le a telefont.

*telefon beszélgetés Hoseokkal*

- Igen? - kérdezte Hobi a vonal másik végéről.
- Szia Hobi. Nincs kedved vásárolni a koncertre?
- Jimin, szia! De a plázánál jó négykor?
- Tökéletes, köszi Hoseok. - csengett fel a hangom.
- Na majd találkozunk szia!
- Szia! - nyomtam ki a telefont és a jégkásázó felé vettem az irányt.

Már messziről kiszúrtam a zöld hajú fiút, ahogy az epres kásáját issza az egyik közeli padon. Mintha nem is láttam volna, úgy mentem el mellette, mire megmarkolta a kezem.
- Hát te? - kérdezte meglepődve.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Annyeong~💕 Hogy vagytok? Egy kicsit hosszabb résszel jelentkezem, remélem tetszik nektek. 😊 Nem bánjátok, ha hagyok itt nektek egy kis Hobit a hangulat kedvéért ugye? Sziasztok, legyetek jók💕