1 éve történt, hogy a világon elterjedt egy vírus, amit mi vámpír vírusnak nevezünk. A meg fertőzött emberek vámpírrá változtak és sorra kezdtek embereket ölni hogy táplálékhoz jussanak. A vírus egy hónapig tombolt a Földön, majd meg állt, ám a megfertőződötteket nem tudták az orvosok meggyógyitani. A világ egyre romlottabb lett.
Néhány ember alkut kötött a vámpirokkal hogy pénzért cserébe friss ételt (vagyis elő embereket) adnak el nekik. Ezek a rabszolga kereskedők meggazdagottak más emberek életéért cserébe.
Én is a rabszolgák közé tartozom. A nevem Alexandra, 17 éves vagyok és ez az én történetem.
London vizes utcáin menekültem a kereskedő elől. Próbáltam minél gyorsabban futni de mezítláb a kavicsos úton igazán fájdalmas volt.
-ÁLLJ MEG TE KIS RIBANC!! - üvölt utánnam a kereskedő hátra néztem és láttam hogy hozott magával két izom agyat. Jippii.
Őszintén megértem hiszen megszöktem tőle de mindenkinek van joga élni és nekem még élnem kell. Semmi kedvem egy vámpír vacsorájának lenni. Már éppen elhagytam volna mikor eltanyáltam a vizes kövön és felsértettem a térdem. Mire észbe kaptam a két barom felemelt annyira hogy a lábam nem ért le a földig. Majd a kereskedő elém állt.
-Megmondtam ha mégegyszer megszöksz egyenesen a vámpírok közé hajítlak! - lekevert nekem egy hatalmas pofont, csoda hogy ütötte ki a fogam.
-Azt hittem vigyázol az árudra....- mondtam gúnyos hangon. Mondtam volna még többet is de kaptam még egy pofont.
-Vigyétek vissza a cellájába és mondjátok a szolgáknak hogy csinosítsák ki. Ma ő lesz a fő attrakció. - a behemotok vissza rángattak a "szobámba" és küldöttek a lányért aki a cicomázásért felelős.
Néhány perc múlva kopognak az ajtón.
-Gyere ha meg akarsz halni - szólok a kívül állónak.
-Nagyon vicces vagy Alex - lépett be Lisa, egy ruhával a kezében és egy sminkes dobozzal.
-Tudok róla - vigyorogtam rá. Lisa az egyetlen barátom itt. Eredetileg ő is rabszolga volt de az a vén hájpacni (a kereskedő) észre vette milyen ügyesen sminkel és felfogadta.
-Ahogy látom végre eladnak.. Szerencsés vagy - Lisa hangjából ki lehetett venni mennyire nem akarja hogy elmenjek. Őszintén nem akarom hátra hagyni.
-Annyira nem lehet rossz... Csak az a kár h lemaradok az esküvődről - Lisa 1 hét múlva férjhez megy az egyik izom agyhoz, sajnálom szegényt de legalább jobb élete lehet.
-Az tényleg nagy kár - itt fejeztük be a témát és elkezdett kiszépiteni. Hosszú barna hajam laza kontyba kötötte fel és füstös szemsminket csinált nekem ami még sötétebbé teszi barna szemem. Aztán rá tértünk a ruhára.
-Én ezt fel nem veszem!! - egy szép fekete hosszú ruha volt a lehető legnagyobb kivágással.
-Ne gyerekeskedj már csodásan fog állni - nagy nehezen rám erőszakolta a ruhát. Mikor teljesen elkészültem Lisa megölelt. - Vigyázz magadra.. -
-Ígérem hogy vigyázni fogok - majdnem elkezdtünk bőgni mikor a hájpacni belépett az ajtón.
-Látom sikerült széppé varázsolni a vadockát. - teljesen végig mért, szinte levetkőztetett a szemével - Na indulás, jelenésed van -
Elindultam a színpadhoz ahol az árverés fog lenni. A függöny előtt álltam még néhány emberrel. A legtöbbjük fiatal volt de volt olyan harminc év körüli is.
-Akkor kezdjük az est fény pontjával, Alexandra fáradj a színpadra - felmentem a színpadra de akkor még nem tudhattam pontosan mi is várhat rám.
Szerzői bigyusz :
Először is nagyon nagyon köszönöm hogy elolvastátok. Ez az első történetem és remélem h eddig tetszik. Ha esetleg hibát találtok benne nyugottan mondjátok meg, és próbálok javítani rajta. És ha tetszett akkor kérnék vissza jelzést,, köszönöm. 😘😁💟
YOU ARE READING
Vámpírok kora
Vampire1 éve hogy az életem megváltozott és nem a jó irányba. Csoda hogy egyáltalán még életben vagyok. Jelenleg csak abban reménykedem hogy nem egy vámpír harapásába fogok belehalni, de nem én írom a sorsom...hanem a gazdám.
