Picit kiakadtam , ez csak úgy megcsókolt!!! Mérgemben hatalmasat tapostam a lábára. Mire elengedett és hátrébb lépett.
-Ezek szerint egy igazi vadmacskát vettem - mondta teljesen higgadtan , majd lassan megnyalta a száját és a lelhető legperverzebb mosolyát villantotta elő. - Igazán érdekes -
Már futottam volna ki az ajtón mikor magától becsapodott. Próbáltam kinyittani de nem sikerült.
-Na-na mondtam hogy nincs szökés - elém állt és az ajtónak szorított. Egyenesen a szemembe nézett azokkal a csodás kék szemekkel.
Elfordítottam a fejem, mert nem bírtam bele nézni, de ő megfogta az arcom és vissza fordította. Így voltunk néhány másodpercig és csak néztük egymás szemét. Egyszer csak a fülemhez hajolt.
-Mond, félsz tőlem? - éreztem a hangján, hogy nem akarja, hogy féljek tőle. Nem féltem.. Életemben először nem féltem egy vámpírtól. Olyan megnyugtató volt a jelenléte és éreztem valami melegséget mióta vele voltam.
-Nem félek tőled - feleltem teljesen nyugodtan. Azt hittem h ijesztővé válik vagy hirtelen belém harap, de nem ezt tette. Szorosan átölelt, én meg nem tudtam megállni, hogy ne öleljem vissza. Ott ölelkeztünk pár percig, némán. Majd egyszer csak megszólalt alig hallhatóan.
-Köszönöm, Alex - valamiért boldogság töltött el, hogy a nevemen szólított, de én még mindig nem tudtam a nevét. Ki csúszott a számon ez az egyszerű kérdés.
-Mi a neved? - elengedett és gyengéd mosollyal rám nézett.
-Christian - ekkor megfogta a kezemet - Gyere, megmutatom a szobád. - elindultunk felfelé a lépcsőn, majd megállt egy fehér ajtó előtt és bementünk.
-Mostantól ez a szobád. Ha szükséged van valamire, csak szólj - A szobának csodálatos baba kék fala volt , a sarokban egy egyszemélyes ágy, mellett pedig egy író asztal egy székkel. A szoba másik végén egy szekrény és egy fiókos komód állt. Az ajtóval szemben egy ablak volt akkora párkánnyal, hogy le lehetett ülni rá. Elképedve néztem végig a szobán, nem az én ízlésem de gyönyörű volt.
-Nagyon köszönöm - mosolyogva néztem rá és ő vissza mosolygott.
-A fürdő a folyosó végén van. Pihenj le és aludj egyet, majd később jövök - bólintott ő meg kiment és becsukta az ajtót. Átöltöztem, majd lefeküdtem az ágyra. Fáradt voltam és azonnal elnyomott az álom.
Christian szemszöge :
Csak álltam ott a szobája mellett és a falnak támaszkodtam. Furcsa melegséget éreztem a mellkasomban. Soha nem éreztem még ilyet. Ez a lány olyan más, először csak a vére kellett de mikor kimondta, hogy nem fél tőlem olyan boldog voltam. Úgy érzem megtaláltam a lányt akit szeretek. Megfogom védeni és senkinek nem engedem át bármi történjen is. Ő az enyém.
Szerzői bigyusz No. 3:
Háát ez egy kicsit rövidre sikeredett 😅, de remélem tetszett. Úgy döntöttem hogy heti 2-3 alkalommal lesz új rész. (ötlet hiány miatt lehet kevesebb, de heti min 1 rész tuti lesz). Köszönöm szépen h el olvastátok. 😘😊
YOU ARE READING
Vámpírok kora
Vampire1 éve hogy az életem megváltozott és nem a jó irányba. Csoda hogy egyáltalán még életben vagyok. Jelenleg csak abban reménykedem hogy nem egy vámpír harapásába fogok belehalni, de nem én írom a sorsom...hanem a gazdám.
