sztár horoszkópok

Lehetetlen Véletlen

Itt is lenne AngelaHale05 Shawn Mendeses története. Mivel azt az üzenetedet, amiben leírtad, hogy miről szóljon nem írja ki ezért remélem beleírtam mindent. Remélem tetszik majd!! ☺️💖

Furcsa dolog, hogy 7 milliárd ember él ezen a bolygón, de nekem még mindig nincs senkim. Néha elgondolkozom azon, hogy előbb lelnék szerelmre, ha elköltöznék a Marsra.

Egy hosszú munkanap után lustán sétáltam az utcán.
Lassan éjfél, de így is rengeteg ember jár erre felé. Nem is csodálom. Hisz ez Los Angeles emberek. Nem csak New York és Las Vegas éjjelibagoly!
- Modest! Modest koncert pénteken a parkban. - haladt el mellettem egy görkoris srác és egy szórólapot nyomott a kezembe. Gyorsan átolvastam a lapot, majd a legközelebbi kukába kidobtam. Nem igazán vagyok oda a mai zenékért. Régi módi lány vagyok. Jobban szereten Elvis Presleyt, Stevie Nicks, The Rollin Stonest vagy Beatlest hallgatni. És így vagyok a sztárokkal is. A többségük nagyon el van szállva magától. Nagyképűek álltalában a semmire. Ezt saját bőrömön tapasztaltam, mivel a Spikenak dolgozom. Nagyon sok sztárral találkoztam már és nem sokuk volt kedves.

Gondolataimból egy kemény mellkas, majd a hideg föld zökkentett ki.
- Úr isten, nagyon sajnálom Én nem akartam. Tudja nagyon nyomkodtam a telefonom és... - kezdett el pörögni az ismeretlen, mire felnevettem.
- Semmi baj Én is elmerültem a gondolataimba. Figyelhettem volna. - mosolyogtam kedvesen, mire Ő is megvillantotta tökéletes fogsorát.
- Shawn. - nyújtotta  kezét, amit el is fogadtam.
- Angela. - ráztam meg.
- Ömm... Nem lenne kedved meginni bocsánat kérés képpen egy kávét? - nevetett fel.
- Hát most nem, de később biztosan. - nevettem én is.
- Holnap reggel? - kérdezte.
- Holnap reggel biztos nem, mert korán be kell mennem dolgozni... de munka után elfogadok egy kávét. - csettintettem.
- Rendben. Ömm... Itt a számom. - addot egy kis kártyát majd eg, szia után el is ment arra hivatkozva, hogy sietnie kell.

Fogalmam sincs, hogy hogyan mehettem bele  a találkozásba, de már nem akarom visszamondani, mert nincs szívem megbántani szegény srácot.

*Másnap*

- Angela! Mindjárt jön egy interjú alany. - tört rám a főnököm.
- És? - kérdeztem, mivel mára nincs ilyes féle dolgom.
- Spencer lebetegedett. És nincs más. Légyszíves! - könyörgött.
- Rendben. De remélem nem valami beképzel tinisztár már megint. - forgattam meg a szemem.
- Tinisztárnak tinisztár, de nem beképzelt. - mondta, majd kiment az ajtón.
Persze. Hova kell mennem és kivel kell az interjú? Ezt persze nem tudja megmondani.
Sóhajtottam egyet, majd felálltam a székemből és elindultam Mr. Olson a főnököm titkárnője felé.
- Szabad!- hallotam meg az idős hölgy hangját két kopogás után.
- Szia, Hilda. Mr. Olson rám sózott valakit, de semmit sem tudok róla. - ültem le a vele szembe lévő székbe.
- Egy pillanat és megnézem. - mondta, majd nekiállt pötyögni a billentyűzeten. - Shawn Mendes, énekes és a negyedikre kell menned. - mosolygott kedvesen.
Megköszöntem a segítséget, majd el is indultam a lift felé. Amikor megérkezett beléptem a fülkébe és megnyomtan a négyes gombot.

Megállt a lift, és Én kiszálltam belőle. Elindultam a terem felé, amikor valaki nekem jött.
- Sajná... Angela? - nézett rám meglepődve Shawn.
- Én bizony. Amúgy nálad ez a kéz fogást helyettesíti vagy mi? - kuncogtam el magam.
- Nagyon sajnálom ismét. Megint ezt a szar nyomkodtam. - vágott bűnbánó fejet.
- Semmi baj. De mi járatban errefelé?- kérdeztem, mivel idegeneket nem szokás ide beengedni.
- Interjúm lesz. - msoslygott.
- Nekek is. Várjunk. Te Shawn Mendes vagy? - lepődtem meg
- Teljes életnagyságban.- muatott végig magán.
- Akkor azt hiszem velem lesz interjúd. - villantottam meg kevésbé tökéletes fogsoromat, mint az övé.
- Itt dolgozol?- kérdezte a nyilvánvalót.
- Nem csak bejöttem, hogy talákozhassak egy sztárral. Amúgy életemben nem jártam itt. - mondtam halál komolyan, mire Shawnnak kétszeresére nőttek a szemei.
- Még jó, hogy itt dolgozok Te majom. - nevettem, mire ő is eleresztett egy kissebb mosolyt... Vagy nagyobbat.
- Akkor szerintem kezdhetnénk. - javasolta, mire bólintottam.
- Gyere velem. - intettem, majd elindultam a kijelölt terem felé.
Beléptem a helyiségbe majd leültem az egyii fetelbe Shawn meg a másikba.
- Akkor, csapjunk is a lovak közé. - csaptam össze a tenyerem. - Mostanában nem pihesz túl sokat. Hogy tudod megszokni a folytonos pörgést? - tettem fel az első kérdést, az előre megirtak közül.
- Ehhez is hozzál lehet szokni. Három éve turnézom és rengetek koncertet adtam már. Lassan a turnébuszt tekintem a másik otthonomnak. - nevetett fel, mire én is elmosolyodtam.
- Mindössze tizenöt éves voltál, amikor berobbantál a köztudatba. Hogyan élted ezt meg? - kérdeztem második pontot a lapról.
- Igazából, teljesen jól. Persze minden olyan gyorsan történt. Egyik pillanatvan még videókat posztoltam YouTubera, a másikban meg a Madison Squer Garden színpadán álltam több ezer ember előtt. - elmélkedett el, a gondolom számára remek emléken.

*Másfél óráva később.*

- Elérkeztünk az utolsó kérdéshez. Mi a helyzet a lányokkal? - tettem fel a nap legutolsó és rajongók számára a legfontosabb kérdést.
- Van egy lány aki tetszik, de nem rég találkoztam, vele így nem is nagyon ismerem, de múgy jelenleg szabad vagyok, még nem találtam meg az igazit. - mosolyodott el.
- Ennyi lett volna mára. Köszönöm, hogy itt voltál. - mosolyogtam kedvesen, amit viszonzott is.
- Nagyon szívesen. Remélem máskor is jöhetek. - nevetett.
- Hát ezt a menedzsmenteden és a főnökömön múlik. - nevettem én is.
- Meddig dolgozol? - kérdezte, amin kicsit meglepődtem.
- Hát elvileg végeztem. - néztem rá az órámra ami fél kettőt mutatott.
- Akkor megihatnánk azt a kávét. - villantotta meg tökéletes fogsorát.
- Rendben. Egy kávét elfogadok. - villantottam meg Én is, azzal a különbséggel, hogy az enyém még mindig nem tökéletes.
- Ömm... Megvárlak a kocsiban. Lent van a parkolóházban. Fekete Range Rover. - vakarta meg a tarkóját.
- Rendben. De a Parkolóház melyik szintjén? - kérdeztem, mivel 2 szintje van. Ami ehhez a nagy épülethez kell is.
- Az alsó. - mosolygott. Hogy tud valaki ennyit mosolyogni?
- Tíz perc és ott vagyok. - indultam meg az irodám felé.
- Oké. - intett majd Ő is elindult.
Nem beképzelt, pedig tényleg nagy sikerekt ért el a meséltek alapján. Különös... Ilyet ritkán látni.
Gyorsan bementem az irodámba, összepakoltam a cuccaimat és indultam is.

Bő öt perc alatt meg is találtam a kocsit. Igaz, ha Shawn nem száll ki a kocsiból, de ez részlet kérdés.
Negyed óra múlva már a kávézóban ültünk előttem egy hosszú kávéval, Shawn előtt meg egy cappuccinoval.
- És szereted ezt csinálni? Mármint az éneklést. - törtem meg a kínos csendet, ami letelepedett közénk.
- Persze. Imádok énekelni, és a rajongóim is csodálatosak. Sok dolog van, amiért megéri ezt csinálni. - lelkesedett fel. - De inkább beszéljük rólad. Ha rólam akarsz valamit tudni, akkor keress rám  a neten. Meg... Újságíró vagy. Pillanatok alatt megismerhetsz. - nevetett, mire Én is ezt tettem.
- Mit meséljek magamról? - kérdeztem, mire rámpillantott. Nem tudom miért, de úgy éreztem, hogy kihagyott egy ütemet a szívem.
- Mondjuk kezdhetnénk ott, hogy hány éves vagy. - nevetett.
- Nemsokára betöltöm a 20-at.- mosolyogtam.
- Itt születtél LA-ben? - kérdezte.
- Nem, floridai vagyok. Tizenkettő voltam amikor a szüleimmel ideköltöztünk. - válaszoltam lelkesen.
- Értem. És nem volt nehézz elszakadni a megszokott környezettől? - tette fel az újabb kérdését.
- Nagyon nem. Nem voltam egy népszerű ember a suliban. Persze voltak barátaim, akik hiányoztak és hiányoznak is, de kellett ez a változás. - szürcsöltem bele a kávémba.

Még 2 óránt át beszélgettetek, majd Shawnnak el kellet menni. Azóta is tartjátok a kapcsolatot és alakulóban van valami.

Ui.: Remélem az Angela nevet kérted... 😂😂