Mondd. Emlékszel e?
Azon a szombaton
Belém szerettél e?
Mondd velem maradsz még?
Ugye nem közel még a vég?
Mondd szeretsz úgy mint én?
S majd akkor is ha már arcom öreg, s vén?
Mondd elveszünk e együtt még?
Ebben a nagy világban csak te meg én.
Mondd ugye nem húz máshoz a szived?
Ha igen, az enyémet is magaddal viszed.
Mondd ölelsz e úgy majd még?
Mint ahogy szavaid mondták valamikor rég.
Mondd csókolsz úgy majd még?
Mintha csak álmodnál s álmodnék.
Mondd mosolyod ragyogni fog e még?
S fénye akkor hal majd ki mikor az óceán nem lesz többé kék.
ESTÁS LEYENDO
Poetry.
PoesíaA költészet gyönyörű. Maga az alkotás is az. Bár a költészet kevesebbet takar. Nyílt és burkolt. Ez benne a gyönyörű. Íme itt az életem rímekben. Üdv🌹
