A holdig és vissza..

5.

Pillangók repkedtek a gyomromban miközben Nathaniellel egyre közelebb kerültünk egymáshoz .

Basszus..én még sosem csókolóztam senkivel -nyilalt belém a tény,melytől teljesen pánikba estem és ezt ő is észrevette.

-Mi a baj? Nem szeretnéd? -nézett rám kérdőn,fölvont szemöldökökkel.

- De.. csaaak.. -motyogtam zavartan.

-Csak mi?

- Nath, én még sosem..-hirtelen a számra tapasztotta mutató ujját és elmosolyodott . Mintha tudta volna mit akarok kinyögni.

-Pssszt!

Ezzel teljesen magához húzott, én pedig  belefúrtam az arcom izmos vállába.Most vettem csak észre,hogy egy igazi adonisszal állok szemben.

Hosszú percekig így maradtunk .Ezzel úgymond sikerült is elfeledtetnie velem a nemrég látottakat és már egyáltalán nem is kattogtam azon,hogy bármi is lehet Cinty és közte.

Mintha megállt volna körülöttünk a világ, s csak mi voltunk ott ,a suli kapujánál elveszve egymásban. Erre a gondolatra belemosolyogtam a vállába mire ő kissé elhúzódott,de csak annyira,hogy a szemembe nézhessen.

-Gyönyörű vagy! -suttogta lágyan.
A gyomromban cikázó pillangók most őrült táncot jártak .
Elmosolyodtam és mélyen lesütöttem a szemem jelezve ,hogy zavarba hozott ami szerintem a napnál is világosabb volt.

Hangok szűrődtek ki az igazgatói ablakán amiből rájöttünk,hogy ő is azonnal indul.
Egyszerre tértünk vissza rózsaszín világunkból a valóságba.

- Mehetünk ?-kérdezte tágra nyílt szemekkel?

- Persze!- bólintottam és már nyitotta is a kaput előttem.

Még mindig nem hagyott nyugodni a látvány ,ahogy a most rám mosolygó srác és  a suli ribanca falják egymást, de amikor vele vagyok valahogy mindent elfelejtek .Kicsinek tűnnek a problémák és mintha senki sem lenne a világban csak mi ketten.

Lehet ,hogy beleszerettem???

Folyt.köv.