Mikor nemtudsz megszabadulni az érzéstől .
Mindig,mindig rá gondolsz, de nemcsak úgy féltésből.
Te vagy az első nagy betű a szótaramban,szeress még kérlek.
Hisz Te vagy az akiért élek.
Mikor éjjel nem vagy velem lassan elnyom az álom de csak a rémek.
Hogy milenne hozzád az utolsó mondantom?ha a többi kinem férne,
Talán az hogy veled képes lennék új életet kezdeni,szeretnék mindennap melleted felkelni
Fogd a kezem, hadd vesszek el gyönyörű szemeid tükrében
Ne legyen számodra más számomra sosem lesz amíg élek,
Te vagy a reggeli kávém,az első szál cigim reggel.
Te rád gondolok mikor a nap felkel.
Lennék a hol ha te a nap.
Vagy a csillag a tiszta égbolt alatt .
Egybe tartozunk értsd meg.
Nemhoz lázba senki,
Hangod ha hallom számomra oly nagy öröm,
De mikor nem vagy melletem,ha nem hallalak olyankor szoritom öklöm.
Te lettel a drogom, mióta ismerlek
hogy felkeljek megvan a
legcsodálatosabb okom .
Nem volt semmim mit adhattam volna neked, csak az egyetlen értékem.. A szívem neked adtam ooh te csodálatos.
Amit azóta sem kaptam vissza,
nálam volt a tiéd
hagytam hogy a elvegyék .
Sosem volt senki ilyen hatással rám.
De nem vagy már itt..
És ezis csak egy édes vágyakozás.
Miattad meg 40fokban is kiráz a hideg.
Nincs mas egy a fajdolom ami engem magával vihet
Magány..gyere bújj hozzám,hideg van fázom.
Ölelj át te legyél a kabátom.
Ha nem múlik ez az érzés, tudom teljesen elveszek .
Nélküled boldog sosem leszek .
Van egy szív mely már csakis érted
dobban azt zakatolja szeretlek, de nem úgy mint először attól sokkal jobban .
Ha nem jön a feledés
Amire ilyenkor egy élet is kevés
Akkor már másra nem vágyom
Csak hogy magával ragadjon a hosszú végtelen elnem múló álom.
