Kosárladba mérkőzések. Büdös izzadtságszag, nyikorgó cipők, pattogó labdák, halál unalom.
Clarke mindigis rühellte az ilyen eseményeket, azonban a pasija, Finn, hatalmas kosárlabda fan volt és mindig elrángatta őt is a fontosabb meccsekre.
-Szívem, még meddig kell itt lennünk?-nyöszörgött fáradtan a szőke hajú lány, miközben azon gondolkozott, hogy mégis hogy az istenben kötött ki egy ilyen fárasztó fiú mellett.
Finnt teljesen elvarázsolta a játék. Feszülten figyelt, így nem is hallotta meg a barátnője kérdését.
Másnap anatómiából zárthelyi dolgozatot kell írnia, futott át Clarke agyán és elfintorodott. Rühellte a professzorát. A mellette ülő lány hirtelen felordított:
-UGYE MOST CSAK SZÓRAKOZTOK VELEM!? SZEDJÉTEK MÁR ÖSSZE MAGATOKAT!
Clarke elmosolyodva rápillantott. Az idegen még mindig kiabált, de ő ezt nem hallotta. Elvarázsolta a látvány. A lány gyönyörű, hosszú, barna haja egyszerű copfba volt fogva, felsőtestén pedig egy túlméretezett mez lógott, ezáltal megvillantva a sportmelltartóját. Izmos fenekét, valamint lábait egyszerű fekete, szakított farmer ölelte körbe. Nyakán, a sok ordibálástól egy nagyobb ér kidudorodott, míg halántékáról folyt a víz.
Sokan fiúsnak tekintették volna, de Clarke a felszín alá látott... Az idegen gyönyörű volt...
Világító zöld szemei a mérkőzést figyelték, miközben duzzadt, rózsaszín ajkai mérgesen fel-alá mozogtak. Clarke szinte vágyott rá, hogy megízlelje őket...
Várjunk...hogy mivan?
Megrázta a fejét. Körülbelül harminc másodperce bámulhatta a lányt, nem is beszéltek, még a nevét sem tudta. Ez az egész teljesen nevetséges volt.
-Hmm? Kérdeztél valamit Kicsim?-szakította ki a gondolataiból a pasija mély hangja, mire Clarke odakapta a fejét.
-Csak azt, hogy mikor megyünk...?-ismételte meg újra a kérdést.
Finn elmosolyodott és összekulcsolta az ujjaikat. Az egész olyan rossznak érződött. A fiú keze elmondhatatlanul izzadt.
-Most szünet van, utána még két negyed és vége.-magyarázta bőszen Finn, de Clarketól csak pár hümmögést kapott válaszul, ugyanis a szőke hajú lány agya még mindig a mellette ülő idegenen járt.
Sosem volt az a hirtelen szerelembe eső típus. Inkább a fontoljuk meg most kivel fekszem le csoportba lehetett volna besorolni. Csak kihasználta az embereket.
Igazából, ha úgy vesszük, még sose volt szerelmes.
Ezért lepte meg, hogy egy kósza pillantás és egy mélyzöld szempár beindította a hasában a pillangókat. Szinte érezte a mellette ülő lány testéből áradó forróságot.
-Nézd!-mutatott a pasija a hatalmas kijelzőre, ami épp egy idős házaspárt mutatott.-Beindult a csókkamera!
Clarke csak a szemét forgatta. Ez az egész csókkamera dolog kamu volt. Biztos volt benne, hogy előre megrendezett a dolog, hiszen olyan nem létezik, hogy két random emberre csak úgy véletlenül rámutasson egy kamera és szinte kötelezze őket, hogy most azonnal csókolózzanak... Nem igaz?
A képernyőn látható fiatalabb lány arcon puszilta a mellett ülő fiút. A tömeg felzúgott és a kamera az újabb áldozatait kereste, majd pár másodperc után a képernyőn a saját arcképét pillantotta meg, azonban mellette nem Finnel, hanem az idegen, zöld szemű lánnyal. Elkerekedett a szeme. Ilyen nem létezik.
![](https://img.wattpad.com/cover/124499329-288-k14453.jpg)
YOU ARE READING
Can We Surrender?//Clexa One Shots
RomanceRövid történek a The 100 sorozat hősnőiről, Clarkeról és Lexáról.