1. könyv. 1 fejezet

15 2 3
                                    

Sziasztok én egy csodálatos világ hercegnője vagyok. Már évezredek óta élünk itt a népemmel. Teljesen másak vagyunk mint az átlag emberek de teljesen úgy nézünk ki mint ők, annyi különbséggel hogy nekünk külön féle erőink vannak. Ráadásul különböző fajokból állunk:vérfarkasok,vámpirok,ghoulok,tündérek,manók,sellők és meg sok mások. De most inkább kezdeném az életünket.
Sok ezer éve állunk harcban egy másik uralkodóval és népével. A mi ellentetünkel. Mi csak sötéteknek hívjuk őket, teljesen gonoszak nem ismerik a jót.
Nekünk a királyi család gyerekeinek egyáltalán nem kéne itt legyünk a néppel,mert bármikor megtalahatnak és megölhetnek minket de anyánk a királynő igy rendelte hogy itt biztonságosabb. A testvéreim közül és mindenki más közül nekem van évek óta a legkülönlegesebb erőm. Mindannyiunk erejét őrzőm. Sok -sok éve nem volt hozzám hasonló. Még nem tudom használni az erőmet mert tanár kell. Anya egyszer mesélte hogy el még mindig az aki ugyan olyan mint én de nem találta meg.
   Egyszer kaptam szuleimtöl egy üzenetet amiben az állt hogy meg van a tanárom és hogy már nincs sok időm a csataig.

Egyik reggel mikor dolgozni mentem volna(abban kell hogy eltudjak rejtozkodni az emberek kötött)találkoztam egy fiúval éreztem hogy az én népem közé tartozik.
- Szia - köszöntem neki.
-Szia. Emily ugye?
- Igen miért?
Nem értettem hogy mit akarhat.
- A királynő küldött hogy tanitsalak bánni az erőddel.
- Te? Ugye most viccelsz?- kezdem el röhögni.
- Nem viccelek - mondta tök komoly arcal, beis fejeztem a rohogest.
- Azt gondoltam valaki öregebb lesz a tanárom.
Mostmár semmit nem értek gondoltam magamban.
- Hát pedig bekell erned velem is. És most gyere mert sok dolgunk van még.
- De nekem dolgom van.
- Már nincs. És most gyere.
- Azt már nem menj szépen vissza és mond eg anyamnak hogy veled nem tanulok semmit.
-Hidd el hogy en sem akartam de anyukad mondot valamit ami miatt maggondoltam magam.- mondta és pár pillanat múlva rémült fejet vágott - Ezt nem kellet volna elmondjam. Felejsd el amit mondtam és gyere tanulni nagyon sok dolgunk van még.
- Mégis mit mondott amitől meggondtoltad magad?
- Semmit felejsd el.
-Úgyis megtudom - mondtam.
'Majd anya ugy is megírja nekem ha megkérdezzem. De addig ezzel kell edzek király' gondoltam szarkasztikusan.

Sziasztok itt is az első rész remélem tetszett. További jo estét nektek.

Life in big WorldOù les histoires vivent. Découvrez maintenant