×Bevezető×

8 2 2
                                    

Amikor a nagymamám meghalt, utolsó perceiben egy történetet mondott el.

Volt egyszer egy kislány, aki talált egy könyvet, és kinyitotta. Az első oldalon csupán három szó állt: Ne Olvasd Tovább, de a kislány felelőtlen volt, s tovább lapozta. Talált egy verset, amit fennhangon olvasott fel. Akkor nem tudhatta, hogy egy hatalmas átkot szabadított a családjára, és önmagára egyaránt.
Sokáig nem foglalkozott vele, s a könyv feledésbe merült. Ezalatt hosszú, boldog életet élt, de egy napon valahogy mégiscsak a kezébe került e tárgy. Ekkor már bánta hogy kinyitotta még annó, s megpróbált megszabadulni tőle...
A szomszédok csak egy sikítást hallottak, és másnap megtalálták a nő holttestét, szemei kifolyva, arcára félelem fagyva, beszakadt dobhártyákkal.

A történet elmondása után nagyi mindenkit kiküldött a szobából...
csupán egy rekettes sikítást hallotunk, s a szobába lépve a -csupa véres, kifolyt szemű, beszakadt dobhártyájú- idős asszony feküdt a földön, halottan...

Azóta 15 év telt el, s a könyv, csakúgy mint a történet ismét elfelejtődött, és az átkozott tárgy egy időre eltűnt.

NOTWhere stories live. Discover now