-Megjöttem!-Kiabáltam, pedig tudom hogy anyu még nincs itthon. Ledobtam a táskámat és a szobám felé vettem az irányt. Átöltöztem, majd lemebtem a nappaliba, mert hallottam ahogy valaki bejött az ajtón. Gondolom anya.
-Szia anyu! Hogy hogy most jöttél haza?-Kis néma csend, majd érzezik a válasz.
-Én vagyok az, Adam. Arra gondoltam, hogy elmehetnénk sétálni ha van kedved.-Fújta ki szaggatottan a levegőjét.
-Ohh... Szia Adam. Persze, mehetünk, csak akkor adj egy percet.-Most mehetek átöltözni megint. Remek...
-Készen vagy?-Kérdezte.
-Ahham.-Fogtam a pénztárcám, és a kis táskámba csúsztattam, amit felvettem a vállamra. Belém karolt, azzal el is indultunk egy....Randira?
Bocsi hogy későn írtam részt.
Meg azért is bocsi hogy ez ilyen kis rövid szar lett.... de holnap esküszöm lesz rész. Min 400 szavas 😄
YOU ARE READING
Szemfényvesztés
Fantasy-Nem, nem és nem! Felejtsd el!-Csaptam be magam mögött az ajtót idegesen. A földre rogytam, és utat adtam a hónapok óta visszatartott könnyeimnek. -Kicsim kérlek nyugodj meg!-Nyitott be anyám rendszerint kopogás nélkül. -Nem a te bőrödet égeti a so...
