I Need You Girl[BTS V]

part 1

-Mina!Chan!!-kiabált fel anyu az emeltre.-Megyek már!-fogtam a dzsekim és a mobilom és le szaladtam.-Mehetünk?-kérdezte anya a táskájával a kezében.-Persze-mosolyogtam rá.Fel vettem a bőrkabátom és a piros puma cipőm majd indulásra kész voltam.Ki érve a házból aput vettem figyelembe ahogy pakolja a bőröndöket.Hátra fordultam anyuhoz mert ő pont zárta be az ajtót.-Hol van Chan?-kérdeztem értetlen fejjel.-Ő már a kocsiban ül szívem.-ja tipikus Chan.
-Ohh..!Nézzenek csak oda,hogy ki vannak csípve.-mondta apu egy cuki mosollyal az arcán.Oda érve hozzá adott egy puszit,anyunak pedig egy csókot majd beszálltak.Mentem az anyós ülés fele és ki akartam nyitni de zárva volt.Azt vettem észre,hogy az ablak lassan le húzódik.Természetesen a bátyám ült előre.-Lassú vagy.Majd legközelebb.-mondta majd majd egy büszke mosollyal az arcán nevetett rám és kacsintott egyet amitől csak idegesebb lettem.-Szemét vagy!-mondtam majd egy kisebb hiszti után apu rám kiabált,hogy szálljak már be a kurva kocsiba mert el késünk.Idegesen be ültem anya mellé majd be csaptam az ajtót,amit igazából nem így akartam,majd be csatoltam biztonsági övem-Ne csapd azt a rohadt ajtót!-kiabált rám ismét apám.-Bocsánat-hajtottam le a fejem majd el indultunk a reptér fele......

Mielőtt folytatnám a kis történetem,hagy mutatkozzam be.Mina O'Brein vagyok.20 éves és mindenféle reklám filmeket forgatok.De járok modellkedni is.Apám rendőr,anyám pedig nyomozó.Van egy bátyám is.Chan O'Brein.Ő már 25 éves és tanárnak tanul.Most épp Szöul-ba költözünk mert ott volt egy gyilkolás és anyámat hívták így mindenkinek menni kellett.Jaa és persze így apám is tud dolgozni mivel egy helyen dolgoznak anyámmal.A bátyám kisegítő tanár lesz egy egyetemen ahová jelentkeztem. Apuról még annyit,hogy hamar fel húzza magát.Főleg ha fáradt vagy sok munkája van és nem hagyjuk békén.Néha anyunál is így van de nem mindig.Nála ritka az ilyen.Persze én nem anyám természetét hanem apámét örököltem.Én is hamar fel kapom a vizet ahogy Chan is.De azért ő gyakrabban idegesebb szokott lenni.Főleg rám.Milyen meg lepő igaz?Rólam még annyit,hogy nagyon béna vagyok és bárhol be tudom magam égetni. A bátyámmal a kapcsolatom nem a legfényesebb, ahogy semelyik normális testvér párnál sem. De azért kiállunk egymásért és szeretjük egymást, még ha nem  is mutatjuk ki.

Az egész út csöndesen telt amíg apu meg nem szólalt.-Van egy jó és egy rossz hírem.Vagyis két rossz hírem van.Melyikkel kezdjem?-kérdezte apu mire egyszerre a bátyámmal a rosszat választottuk.-Az egyik az,hogy én és anyátok nem leszünk otthon.Mert ott van egy szállás a helyszínnel szemben.Ezért mi ott fogunk lakni.De majd azért haza is járunk.A jó az,hogy külön lakásban fogtok lakni.-mire mind a ketten meg örültünk neki és egy "Yess!!"-el kísértük.-Ne örüljetek neki annyira mert közvetlen szomszédok lesztek-Ne márr!!-mondta az anyós ülésen ülő srác majd hátra döntötte a fejét a fej támlának.-Ugye most csak szivatsz?!Mond,hogy csak szivatsz!!-mondtam le hangolt hangom apámnak.-Nem,nem szivatlak titeket.-mire a válaszára mind a ketten fel jajgattunk a bátyámmal.Erre anyuék csak nevettek.Idegesen néztem ki az ablakon karba tett kézzel és egy kicsit morcosan.Oda érve a reptérre a nagyiék már vártak minket.Ki vettük a bőröndöket a csomag tartóból és el indultunk feléjük.Egy gyors búcsúzás után mentünk be az épületbe.

-Chan!-szóltam a mellettem sétáló fiúnak.

-Mi van?-nézett rám unottan.

-Húzd már légy szíves a bőröndöm mert nagyon nehéz.

-Biztos,hogy nem!Húzd magadnak a te bőröndöd!-látszott rajta,hogy kezd ideges lenni amin én csak fokoztam.

-Apa!-kiabáltam az előttem haladó férfinak.

-Chan húzd a húgodnak a bőröndöt!-szólt rá apu mire idegesen ki vette a kezemből a bőröndöt amit már ő húzott.Rám nézett mire én ki nyújtottam a nyelvem.Erre ő még idegesebb lett és meg emelte a kezét.De nem ijedtem meg tőle.-Jól van gyerekek meg van húsz percünk,hogy fel szálljon a gépünk.Addig menjetek és nézzetek szét de ne menjetek messzire.Ők anyuval le ültek és beszélgetni kezdtek mire én és a bátyám el mentünk valami reggelit venni mivel még csak reggel nyolc óra volt.Épp az egyik büféhez indultam mert egy szendvicset szerettem volna venni ami tök könnyen ment volna ha nincs ott a hülye bátyám.Meg láttuk egymást a bátyámmal és egyre gyorsabban kezdünk el menni majd a végén ár futottunk de én gyorsabb voltam és hamarabb értem oda.-Szia ezt a szendvicset szeretném.-mutattam az ablak másik lévő részén a szenyára.-Nem én szeretném!-mondta a mellettem álló fiú.Mire a pultos csaj fel váltva nézett minket ahogyan veszekszünk.A veszekedésünket apa szakította meg.Meg fogta a vállunkat mire egyszerre nézünk rá.-Nagyon sajnálom..-mondta a csajnak majd meg hajolt előtte és meg fordítva mind a kettőnket indultunk vissza a helyünkre.Le ültünk majd meg állt előttünk és keresztbe tette a kezét a mellkasa előtt.-Mégis mi a franc volt ez?-kérdezte apu idegesen.Nem akart kiabálni ezért halkan mondta de lehetett látni ahogy az erek meg dagadnak a nyakán.-Egy szendvicset akartam venni a büfébe de már csak egy volt ott.-magyarázta Chan.
-Igen ahogy én is!De én voltam ott hamarabb!-mondtam a mellettem ülő fiúnak.-Fejezzétek be!-szolt ránk apánk szigorúan mire mind a ketten csendbe lettünk.De még nem ért véget a csata a végén egymásra ki nyújtottuk a nyelvünket.Anyu értetlenül nézett ránk.Apa el mesélte neki,hogy mi volt.Majd fel álltam és a szemben lévő kávé gépből vettem egy kapucsínót.Le ültem majd el kezdtem inni.Egy öt perc múlva jelentették be,hogy nem sokára fel szál a gépünk.Fel álltunk és el indultunk a gép fele.A csomagjainkat le adtuk és fel szálltunk a gépre.Első osztályon utaztunk ami tök király volt.Szerencsére nem a bátyám mellett kellett ülnöm.Be ültem egy üres sorba az ablakhoz és a telefonomat kezdtem el nyomkodni mikor egy barna hajú és egy piros sapis csávó mellém ültek.Mellém ült a barna hajú, mellé pedig a sapis.Csak egy pillanatra néztem a mellettem ülőre mire ő nem szólt semmit csak meg cirógatta a mellette ülőnek a hátát.

Hát ennyit lett volna ez a rész.Remélem tetszett nektek.Mivel laptopról vagyok nem tudok emojit írni.Hamarosan jövök a másik résszel! <3