||Boy In Luv|| - |Kim Taehyung fanfiction|(Maybe 18+)

Bevezetés

Kim Ayumi a nevem. 16 éves vagyok. Hosszú fehér hajam van és barna szemem.
Apám egy cég vezetője ,anyukám pedig apa cégének egyik alelnőke volt. Igen, csak volt mivel anya meghalt mikor 2 éves voltam ezért apám újraházasodott a szeretőjével akivel már előttem is volt egy gyereke a bátyám akit úgy hívnak ,hogy Kim Teahyung és 1 évvel idősebb nálam.
Apánkar nem látjuk nagyon sűrűn mivel elég sok dolga van az országban,de gyakran üzleti utakra is megy. Havonta látjuk 2 hetet igy a nevelőanyám "vigyáz" ránk.
*

A nap sugarai besütnek az ablakomon még fél álmomban vagyok. Kinyitom a szemem és kinyujtozom.
Ma jön az új lány akit körbe kell vezetnem ,mivel tegnap felhívott az igazgató és megkért rá. Remélem nem valami felfujt hójagról lessz szó.
Gondolat menetemet a bátyám zavarja meg:
-Nincs áram, siess elkésel!-kiált be Taehyung.

-Kösz!!-kiáltottam.

Nem kell sietnem a lány csak 1 óra múlva érkezik.
Felveszek egy fehér inget és egy fekete farmert. A hajamat kiengedem és elveszem a fülhallgatómat és a telomat. Lemegyek a konyhába és falok néhány falatot reggelire.

- Elmentem!-mondtam.

- Hova mész hugi, még nem elkéstél le?-kérdezte Taehyung.

- El kell mennem a hotelhez ahol meg kell várnom Nicole King-et, ez az új lány neve ha jól tudom. Egy Amerikai lányról van szó ,akit cserediáknak vettek fel a mi sulinkba.-mondtam.
- Jaaaa... értem. Akkor elviszlek a hotelhez ,de onnan már gyalog kell menned az iskoláig.-mondja Taehyung.
-Rendben.-mondom.

Egy kis idő mulva odaértünk a hotelhez ,ahol elköszöntem Taehyung-tól ,majd bementem a hotelbe, leültem az eggyik székre és elővettem a kedvenc könyvem amit elkezdtem olvasni. Ekkor egy olyan 30 perc múlva megérkezik az új lány ,és most kezdődhet a szokásos bémutatkozás.

~~Nicole szemszöge~~

A nevem Nicole King de a barátaimnak csak Niky.
16 éves vagyok de nemsokára itt a születésnapom.
De sajnos nem itthon töltöm hanem az új sulimba Koreában, mivel egy sulis programon keresztül cserediákként fogok oda járni.
Senkit sem ismerek, még az igazgatót sem, csak annyit tudok, hogy ameddig egy családot nem találnak nekem amelyik befogad addig amíg itt vagyok, addig hotelben fogok lakni. Az igazgatónk szerint csak néhány nap az egész.
Nem tudok, olyan jól koreaiul de próbálkozom, de mivel új leszek megértik, hogy ha angolul beszélek.

A szüleim nagyon nehezen eggyeztek bele a diákcserébe de az igazgató garantálta őket a biztonságomról.

Egyke vagyok mostmár, mivel a bátyám autóbalesetben életét vesztette mikor én csak 5 éves voltam ő pedig 10.

A hajam hoszzú, hátközépig ér, gesztenye barna ahogy a szemem is.

Imádok zenét hallgatni, táncolni és imádom a kisgyerekeket is.
Tudok főzni és szeretel is, csak akkor szoktam ha muszáj.

Na de ennyi rólam most elég kezdjük is a történetet.

A koreai reptéren zenét hallgatva sétálok a kijárat felé. Már jártam itt kint Koreában de annak már 4 éve.
Az igazgató taxit rendelt nekem és egy diákot jelölt ki arra, hogy körbevezessen a suliban.

Amint kiérek az épületből megpillantom a taxit, felé veszem az irányt.

Kinyitom az ajtót és beülők a hátsó ülésre.
-Jó napot! Őn Ms.King?-szólal meg a sofőr aki amerikainak néz ki.

-Jó napot, igen én lennék az!-köszönök én is.

-Az igazgatóság bízott meg azzal, hogy elvigyelek a hotelbe amibe elszállásoltak téged.-magyarázza.