||Boy In Luv|| - |Kim Taehyung fanfiction|(Maybe 18+)

Bűntetés

Valahogy meghoztam az új részt. Már alig vártam , hogy írhassak. Egyszerűen nem volt időm és energiám hozzá. De most itt van és jó hosszú 3451 szó. Remélem tetszeni fog nektek. Ha igen tudjátok mik a teendők. Jó olvasást Baglyocskáim!

Kezeinket ősszekulcsolva sétálni kezdtünk vissza a suliba,hogy még időben, óra előtt vissza érjünk.

-Milyen órád lesz?-kérdezte kedves hangon Jimin.

-Hmm, azt hiszem matematika. Nektek?-gondolkodtam el egy picit.

-Koreai.-válaszolta röviden.

Ezután folytattuk az utunkat.

*

Az iskola hátsó kapuja előtt csörögni kezdett Jimin mobilja.
Felém nézett,intettem, hogy vegye fel.

-Igen, mond.-válszolt.-Rendben, Haver....Jó jó! Akkor az osztályban!-ezzel letette a hívást.

-Tae volt az, beszélni akar valamiről..-mondta miközben kinyitotta a kaput.

-Hm, vajon miről?-kérdeztem, pedig biztos voltam benne, hogy ő is tud rólunk, vagy ha nem is akkor tudni fog..Remélem nem lesz nagy zűr közöttük.

-Órák után látlak?-kérdezte még az ajtó előtt.

-Persze.-mondtam mosolyogva mire ő felém hajolt egy csokra amit viszonoztam.

Mivel én teljesen már irányba kellett mennem ketté vált utunk

A suli folyosón kerestem Ayumiékat de nem találtam egyiküket sem.

-Itt csattog a kis Amerikai ribanc.-mondta az egyik 11.-es lány.

-Oh, na nem mondjátok?-állt meg mellettük Hobi.

-Igazunk van ugye, Hoseok oppa?-kérdezte egy másik lány.

-Oh hát hogyne!..-szarkasztikusan.
Egy kis csönd után ismét megszólalt
-Na és most szépen úgy tesztek mintha meg sem szólaltatok volna,köszönöm!-ezzel megfogta a kezemet és elhúzott onnan.

-Köszönöm Hobi!-öleltem meg.

-Bármikor Manóka!-ölelt vissza.

-Manóka?-kérdeztem mosolyogva.

-Igen, mindig is igy hívnám a húgomat
ha volna.-mosolygott kedvesen.

-Most már van egy húgod!-mondtam.

-Yaaay!-ugrált én meg nevettem.-Na majd délután még talizunk. Szió Manó!-integetett.

-Szió!-integettem vissza.

Elő vettem a mobilomat Ayumit tárcsázva.

Én: Hé' hol vagytok?
Ayumi: A büfében, ti ?
Én: A suliban. Épp' titeket kereslek!
Ayumi: Menj be a 21-es terembe,mentettem neked müzli szeletet.
Én: Uh, nyam! Okés majd ott várlak.

Beraktam a telefont a zsebembe és miután a szekrényemből kivettem a könyveimet meg a füzeteimet, elindultam az osztály fele.

Bementem a helyiségbe, az ablak melletti padsorban a negyedik és az ötödik pad üres volt, ezért foglaltam helyet hármunknak.
A táskámat a negyedik padra raktam és én a mögötte lévő padba beültem és várni kezdtem rájuk.

Körülbelül 5 perc múlva meg is érkeztek.
Byul leült az előttünk lévő padba és át rakva a táskámat elém.

Ayumi leült mellém, abban a pillanatban megszólalt a csengő.