Reggel egy idegesítő dallamra kelltem amit a tesom állított be, hogy megvaltozzak és probaljak normalis tini lány lenni. Ez a szörnyű zene pedig Justin Bieber volt. Na de mindeggy is mert gyorsan kinyomtam és bekapcsoltam az Artic Monkeys től az Arabellat és amikor hangosabbra vettem testvérem átjött hozzam és szólt, hogy én miért hallgatok ilyen zeneket folyamatosan meg bla...bla..blaa azután lenyugodott és kiment azutan felöltöztem (abba a ruhaba ami fennt latható) igazaból mindenki azt mondja egzotikus szépség vagyok mert vörös hajam van világoskék szemekkel. De szerintem nagyon csúnya vagyok emiatt, közepes magasságú vagyok és járok futni és edző terembe is. De amíg elgondolkoztam, hogy milyen csúnya vok (XD) addigra mar fel is öltöztem. Mire ránéztem az órára épp ideje volt elindulni az új iskolámba mivel megint költöztünk a bátyámmal. Ami nagyon sokszor megtörtént már. Elköszöntem a bátyámtól felkaptam a táskámat és a magasított fekete bakkancsomat. Útközben bekapcsoltam egy kis zenét és elmélyültem a gondolataimban, de ezt megzavarta a nagy motorzúgás mely lelassított mellettem. Amikor az úttest felé kaptam a fejemet gyönyörű zöld szempár figyelt rám mosolyogva. -Miért mész egyedül ilyen szomorúan kislány?-szolalt meg azon a tipikos roszfiús, rekedtes hangon.-Közöd?-szoltam hozzá bunkón.-Huh de megsértettel édes.-1. nem érdekel, hogy megsertettelek 2. nem vagyok az édesed.-Jaj most latom már nagyon késésbe vagy a suliból. Gyere elviszlek.-kacsintott.-Kösz nem.-bár nem is tudom lehet fel kéne szálnom tényleg késésbe vagyok. -Tényleg nem akarod, hogy elvigyelek?-kérdezte mostmár idegesebben. Erre inkabb nem valaszoltam csak felkötöttem a hajamat és felszálltam a motorra mire csak mosolygott. Megfogtam a derekát a bőrzsekijénél fogva, vártam mikor indul el, mert nagyon ideges voltam mar és lehet nagyon megszorítottam a fiút és felmordult.-Hé elhiszem, hogy félsz de akkor inkább a bőrzsekim alatt fogj meg.-mondta irtó szexin. Ne April nehogy megteccen neked ő csak egy hülye görény, csak kihasználja a lányokat azután eldobja őket. Nagy gondolkozásom közben beértünk a sulihoz mire minden szem rám szegeződött és arra a fiúra akinek még mindig nem tudom a nevét. Mintha nem érdekelne, hogy néznek kiengetem a hajamat és elakartam volna indulni de a fiú visszarántott és adott egy puszit az arcomra.-Ne vágj pofon így legalább nem fognak piszkálni, mert tudják, hogy hozzám tartozol.-suttogta a fülembe mire libabőrös lettem.-Na huzzon el innen mindenki!-kiabálta el magát a fiú-Amúgy Adwin a nevem.-kacsintott.-Nekem meg April seggfej, ha mégegyszer megpuszilsz nem engedni fogom hanem lefejellek. Értjük egymást? Oke.-válaszoltam helyette is és besétáltam az új iskolámba.
Adwin ejsd: Edwin
Sziasztok reméle tetszeni fog nektek ez a sztori itt lenne az első része.
ESTÁS LEYENDO
Depressziós lettem! Vagy mégsem?
Novela JuvenilApril Carpenter 18 éves még a végzős évét éli egy ujabb iskolában. Aaron Carpenter a báttya neveli a lányt 15 éves kora óta a fiú akkor csak 19 éves volt azóta 3 év telt el. A lány depresszióba esett nem is egyszer a legtöbb fiú mindig kihasználta...