Múltba Tekintve

Az első randink

-Gyönyörű ez a hely-mondtam az éterem asztalánal ülve. Alugustus az épület teraszi részén foglalt asztalt ahonan látni lehetett egész Seattle-t. (Igen, Seattle-ben élek). Gyönyörű volt a kilátás, az egyész város ki volt viladitva.
-igen, valoban az -helyeselte Alugustus -de hiszen egy gyönyörű hölgynek... -itt félbeszakadt a mondata mert pont a bók kellős közepén megjelnent a pincér fanyar unott képpel.

- jó estét! - jelentette ki és egy-egy étlapot osztott nekem és Augustusnak.

- jó estét!- Köszöntünk vissza egyszerre mire kissé kínos mosollyal egymásra néztünk. Mélyen egymás szemébe néztünk amikor a pincér kizökentett minket és hirtelen mindketten a firfira néztünk.

-italt mit hozhatok? -kérdezte majd a kezébe vette a kis noteszét és a tollát.

-te mit innál -fordult felém illedelmesen Algustus.

- Én egy vörösbort kérnek -fordultam a pincér felé.

-Akkor legyen inkabb kettő. -Mondta majd kinyitotuk az étlapot. -Te mit ennél ?

-én szerintem egy szarvas sztéket eszek sült burgonyával. Te?

-ééén... -mondta az "én" szót elhúzva. -szerintem sült bordát eszek párolt lilakáposztával.

-váó...az jol hangzik. Egyébként mielöt jött a pucér te elkeztel mondani nekem valamit.

-ja igen. Csak annyit mondtam hogy egy ilyen gyönyörű hölgynek gyönyörű hely jár. -erre én el mosolyodtam és el vörösodtem.
Ekkor visszajött a pincér és egy nagy femtálcán hozta a két italt.

- sikerült valasztani? -kérdezte mire mi elnmondtuk mit szeretnénk ő felírta, majd elment.

-na és, mi a kedvenc szined? -erre hirtelen felkaptam a fejem.

-ömmm, a királykék, de ez most hogy jött ide?

-ja csak szeretnék egy kicsit többet tudni tudni rólad?

-oh, értem. Akkor neked mi a kedvenc szined?

-narancs sárga...kedvenc italod?

-fanta, de a bort is szeretem. -erre elvigyorodtam ő pedig viszonozta. -neked?

-hát... Én kólas vagyok, de a bort én is szeretem. -mosolygott- Hany éves vagy?

-32, November 8. a születésnapom. Te?

-34, Szeptember 27.

Miután megvacsoráztunk Alugustu segített feladni a kabátomat beültünk a kocsiba és hazavitt.
Hazaértünk, de mielőtt kiszálltam volna a kocsiból oda fordultam Algustushoz.

-bejössz... Mármint lenne kedved?

-oh, persze... Szeretnek.-mondta majd kiszaltunk és együtt bementünk.

-Bocsi ...egy kicsit kupi van. -mondtam és felakasztottam a kabátomat, felkapcsoltam a villanyt és egy kicsit rendet raktam az asztalon. -ülj le! -mutattam rá a kanapéra.

-és... Mit szoktál itthon csinalni? -ült le Algustus.

-hát sokmindent, mondjuk főzök vagy filmet nézek vagy takarítok ,igaz az már kicsit rég volt, de szoktam. Szóval nem unatkozok!

-oh, értem... Akkor ha mar úgyis szoktál filmet nézni, mi is nézhetnek eggyet.

-ja okés nézzünk! -jelentettem ki mosolyogva. -ott vannak filmek a baloldali fiókokban válassz egyet. -Alugustus felállt és odasétált a fiokokokhoz.

- milyen legyen? -fordult hátra.

-ömmm... Lepj meg! -oda sétáltam a konyhaszekrényhez és elővettem a patogatott kukoricát majd beraktam a mikróba.

-meg van! -szólt oda Gus, majd leült a kanapéra.

-renben maris megyek. -kivettem a kukoricát és leultem Gus mellé. Bekapcsoltuk a filmet:Algustus egy romantikus akció filmet választott, szerettem ezt a filmet akkor is ha csak kétszer láttam.

1 óra és 35 percel később a film vége felé a romantikus résznél tartottunk (a hős a lányt választotta ezzel lemondott a képességéről). Kb. hajnali fél egy lehetett. Mindketten fáradtak voltunk. Algustus kihasználta a helyzetet és egy pasis ásitassal és nyujtozkodassal átkarolt, mirre én közelebb húzódtam hozzá. Egymás felé fordultunk és mélyen egymás szemébe néztünk. A szívem úgy vert mint még soha. Gus megfogta az állam mire én csak becsuktam a szemem és vártam. Ekkor az ajkaink össze értek. Az az érzés ami akkor elöntött... Egyszerűen csodálatos volt, amikor hirtelen mindketten elhúzódóstunk.

-sajnalom... Ömmm... Ne haragudj... Tudom ez... Ez gyors, ez túl gyors neked. -mondta kínosan es elvörösödve.

-huh.. Igen, egy...egy kicsit az. -én is felpattantam és úgyszint elvörösödtem.

-igen ,szóval nekem most mennem kell ...mert már késő van és ez a dolog most egy kicsit kínos... -mondta, de mostmár mosolygott. Erre én is elmosolyodtam

-igen, egy kicsit az.

-akkor én... Én most megyek. -felvette a kabátját kinyitotta az ajtót én pedig ki kísértem.

-akkor... Viszlát Meggie!

-viszlát Algustus! -egymásra mosolyogtunk majd megfordult beült a kocsiba és elhajtott. Becsuktam az ajtót és az ajtónak dőlve lecsúsztam a földre majd mosolyogva az alsó ajkamba haraptam.