Visszatért...

38 1 0
                                    

-És tényleg zaklatta?

-Tudtam hogy nem hagyod annyiban a témát

-Te mondtad el, a te sarad...

-Jól van. Nem beszéltem vele ugyhogy nem tudom.

A beszélgetés végére oda is értünk a heszínre. Kiszálltunk az autóból, szép téli nap volt. Sütött a nap, viszont rohadt hideg volt. Elértünk a holttesthez, le volt takarva de azt észrevettem hogy elég kicsi egy felnőtt emberhez képest.
- Mink van?-kérdezi Antonio a többiektől akik már persze csak ránk vártak.
- 9 éves körüli, fekete fiú. Egy golyó a fejbe. És keresztbe rakták a kezét a mellkasán- informált minket Al.
- Sara neked nem kell itt lenned ha meg nem állsz készen.
- De rendben leszek.
Én csak álltam ott és azon merengtem hogy ki tehet ilyet amikor és hangos kiállítás hallatszott a rendőri szalag mögül.
- Ne, ne ez nem lehet igaz! Engedjenek oda! -egy negyvenes nő küzdött a járőrökkel.
- Valószínűleg a gyerek anyja- állapította meg Kevin.
- Engedjék át!- kiállította oda nekik Hank.
A nő ahogy felemelték a szalagot odarohant a letakart testhez. Csak a feje volt lefedetlenül. Rábolult a testre de Toni felállitottam onnan hisz ezt nem engedhetjük meg mivel kárt tehet a bizonyítékokban.
- Hölgyem, kérem álljon fel.
- Ön az áldozat egy rokona?- kérdeztem fájó hangon.
- Igen, az anyja vagyok.
- Hölgyem velünk kell jönnie hogy fel tegyünk pár kérdést.
- Ömm rendben.
Hank elindult a nővel a kocsi felé én meg utána futottam.
- Voight!
- Igen?
- Had menjek én is!
Bólintott a fejével a nagy matt fekete SUV felé.
Úgy öt perc múlva bent is voltunk az örsön. Fel sétáltunk a lépcsőn fel az emeletre. Be mentünk az egyik kihallgatóba. Hank leültette egy székre majd ő is leült. Én hozzá döltem a falhoz és vártam a fejleményeket.
- Voltak akár a fiának akár magának vagy a férjének ellenségei, rosszakarói?- kérdezte Hank a szokásos kérdést.
- Nem Samy mindig is jó gyerek volt. Az apjárol nem tudok semmit mert amikor Samy 4 éves volt elváltunk.
- És tapasztalt valami furcsaságot az elmúlt napokban a fián?
- Nem.. Olyan volt mint mindig. De lehet hogy ez nem annyira fontos de ott kint nem a saját ruháiban volt.

Erre már én is felkaptam a fejem.
- Hank kijönnél egy perce?
- Persze..
Felállt a székről és követett az ajtó túlsó végére.
- Mondd.
- Van egy olyan érzésem, hogy visszatért chicagoba az öltöztetős gyilkos.
- Biztos vagy benne?
- Teljesen. 9 éves, keresztbe rakott kezek, és nem a saját ruháiban volt.
- Lehet hogy csak átment az egyik haverjához és leette magát majd a haver adott neki valami göncöt.
- Hank, kérlek!
- Legyen. Te vezeted a nyomozást és ha valamit el.....
- Nem fogom elcseszni ígérem.
- Te tudod.
Hank visszament a nőhöz én meg lementem Egérhez hogy szerezzek pár nyomtatványt.
Amikor vissza sétáltam már mindenki ott volt.
- Na most ezt a nyomozást Sara fogja vezetni.- tájékoztatta a többieket Hank.
- Oké szóval az áldozat neve Sam North.-léptem oda az üres fehér táblához majd fel ragasztottam a fiú fényképét, és folytattam.
- 9 éves, egy golyó a fejbe és a kezét kereszbe rakták a melkasán. Az anyja azt állítja, hogy nem a saját ruhájában volt amikor megtalálták.
- Akkor a tettes át öltöztette mielőtt kirakta a testet a parkba?- tippelt Adam.
- Pontosan.
- Ez a módszer illik egy régebbi ügyem gyanúsítottjára, akit végül bizonyíték hiányában nem ítélték el. 5 gyereket ölt meg hidegvérrel...
- Ő itt Taylor Ortega. - ragasztottam fel a fotóját a táblára, majd alá írtam a nevét.
- Oké és hogy kapjuk el?- érdeklődött Kevin.
- Először is Al, Adammal nézzetek körül az utoljára bejelentett lakcímén.
- Meglesz.- állt fel a székéből Al.

- Beszélhetnénk két szem közt? - vágta félbe Toni a gondolataimat.
- Omm persze?- mire kimondtam már az egyik kihallgató felé vette az irányt.
- Mit szeretnél? -kérdeztem kíváncsian miközben ő kissé, nem is tudom olyan mérges és aggódó arccal nézett rám.
- Biztos készen állsz egy ilyen úgy vezetésére?
- Te most azt mondod hogy nem tudok végig vinni egy...
- Egy olyan nyomozást amiben egy gyereket öltek meg? Igen. És szerintem nem, nem tudod végig vinni.- emelte fel a hangját.
- Hát jó majd meglátjuk.- emeltem fel én is a hangom és ezzel ki is mentem a szobából. Lesétáltam Egérhez.
- Figyu.
- Mi kéne Dawson nyomozó?- kerdezte mosolyogva.
- Addj ki körözést Ortegara. Azt akarom hogy minden tévében az ő arca legyen ott.
- Sima ügy. Meglesz.
- Köszönöm.

Visszasétáltam az asztalomhoz és leültem a székbe.
- Hogy halad az ügy? - sétált oda az asztalomhoz Hank.
- Körözést adtam ki Ortegara, Alvin és Adam meg megnézik a legutóbb bejelentett lakását.
- És Antonio?
- Na ő róla nem tudok semmit. Mikor lementem Egérhez még az egyik kihallgatóban volt.
- Hallottam jól összevesztetek.
- Ennyire hangos volt?
- Vékonyak a falak. Hidd el ő csak aggódik.
- Tudom csak néha olyan nehéz vele szót érteni és legtöbbször kiabálásba torkollik az egész.
- Hidd el engem sem kímél néha ha olyanja van.- ahogy ezt kimondta megszólalt a telefon.
- Dawson nyomozó. Al, találtatok valamit? Oké.
- Alvinék nem találtak semmit a házban.
- Biztos talált valami jobb búvó helyet.- ahogy kimonta vissza is ment az irodába
  Újra csörgött a telefon.
- Dawson nyomozó. Persze megyek már.- Platt hívott le valaki engem keres odalent. Remélem valami jó hír miatt,mondjuk látták valahol azt a rohadékot.

Egy Dawson élete 2Onde histórias criam vida. Descubra agora