Enyém! - 9.Rész

774 58 7
                                    

Kuncogva nézte a lapot, amin a férfi címe volt. ChanYeol azt mondta, ha megunta az egyedül élést, akkor bármikor átmehet hozzá. Fejét a falnak támasztotta, felsóhajtott.. muszáj valamit kezdenie az életével, nem maradhat itt, még olyan fiatal. Szabadságot akart, a kuncsaftjai nélkül.. ChanYeollal..
Egyre többet érzett a férfi iránt, egy kezdetleges szerelem alakult ki benne, s kicsit zavarta, hiszen a férfi csak menekülésként jött ide..
Ha lesz bátorsága elmenni apjához és felmondani, akkor mindent el kell felejtenie.. Chant is, még ha ez lehetetlennek is hangzott a számára..
Lerakta a lapot az asztalára, nagy levegőt vett, tudta a férfi ma nem fog jönni, hiszen már visszament dolgozni.

Az ajtaja kicsapódott, elkerekedett a szeme apja láttán. Értetlenül állt egy helyben, szemei követte az öltönyös embert, aki mellé lépett. Az apja bólintott, s semmit sem tudott csinálni, fel se fogta mi történik... leütötték.

A feje fájt mikor kinyitotta a szemét. Pislogott párat, de minden homályos volt, nem látott. Hol van a szemüvege? Elkezdett tapogatni, míg keze meg nem akadt valamiben. Megvan!
Egyből felrakta magára, az első dolog amit meglátott, hogy apja előtte ült, szigorú tekintettel.. de fogalma sem volt hol vannak. Hideg volt, fázott, ablakokat sem látott sehol, csak a két lámpa adott fényt a szobának.

- A fülembe jutott, hogy viszonyod van az egyik kuncsafttal - morogta a férfi. A szeme tányérméretűre növekedett... honnan tudta meg?! - Igaz ez? - emelte föl a szemöldökét.

- Igen - hajtotta le a fejét, mindegy lenne letagadni.. ha tudja..
- Még is hogy gondoltad, hogy ezt meg teheted? Ebben a pár hónapban csak szabályokat szegtél, elakarsz menni innen?! - Bólintott. - Nos - állt fel -, azt nem engedhetem, sok vendéget veszítenénk, azzal pedig pénzt. Itt maradsz addig, míg bele nem törődsz, hogy nem mehetsz el - mondta szigorúan, kisétálva.
Szinte ki se tudott akadni, a bejárat kinyílt... BaekHyun..

- Várj egy kicsit, mindjárt bejöhetsz - nézett maga mögé a vörös, majd belépve becsukta az ajtót. - Végig éreztem, hogy oda vagy ChanYeolért, de mi módon van akkora pofád, hogy kikezdesz vele, miközben ő az enyém?

- Yeol nem a tied, sose volt és sose lesz! - mérgelődött.

- Ahhoz képest engem választott - csapta derekára a kezét.

- Ahhoz képest velem szeretkezett - fújta Kibum, mire Baek úgy nézett rá, mint akit mentem megöl.

- Elegem van belőled te szőke kurva! Remélem idelent a lelket is kibasszák belőled! - emelte fel a hangját és mérgesen kirontott, hogy utána a férfi -akihez beszélt még az ajtóban-, bejöjjön. "Idelent?" Most a Hotel alatt volt? A pincében?
Összehúzta magát, nem akart itt lenni, az idegen viszont erőszakosan leteperte, ruháit rángatta le, mire feleszmélve felkiáltott és teljes erejéből rugdosni kezdett, körmeivel pedig karmolni próbált. A fölötte lévő egyre idegesebb lett, úgy nézett ki, mint egy pszichopata, így minden erejét bevetette.

- Elég legyen! - adott le neki egy hatalmas pofont, amitől hirtelen mindene megállt, arcához emelte a kezét, könnyei eleredtek, de nem adta meg magát, ahogy a fájdalma enyhült akkorát rúgott a férfi hasába, hogy az leeset az ágyról. Hangosan vette a levegőt, felpattant, az ajtóhoz szaladt, lenyomta a kilincset ám az nem nyílt, kétségbeesetten rángatta. Nem, nem! Ez nem történhet meg!
Egy kezet érzett meg a vállán, fejét ijedten fordította hátra.
- Hülye kurva, komolyan azt hitted nyitva marad az ajtó? - ujjait a nyaka köré szorította, elkezdte fojtogatni. - Ostoba - sziszegte dühösen, leszakította a fiúról az alsógatyát, teljesen a falnak nyomta, és felkészítés nélkül hatolt bele a szőkébe, aki felordított fájdalmában. - Maradj kussban! - valami anyagot tömött a szájába.
Hányingere volt, azt akarta, hogy minél előbb vége legyen ennek a rémálomnak. Félt, rettegett, fogalma sem volt mi lesz itt vele.. egyáltalán meddig kell itt maradnia?

Sex Hotel || ChanBum ||Where stories live. Discover now