17 éves vagyok és 12 éve a tánc az életem. 5 éves voltam mikor elkezdem táncolni a Real Dance-nél de azt aztán abbahagytam. Igazából minden elsőben kezdődött mikor anyukám elvitt az első klasszikus balett órámra.
Akkor kezdte el a Tóth Larisa Táncstúdió a diákok tánc oktatását. Már az első órán nagyon megszerettem itt. Ez a hely lett az otthonom. 5 évig táncoltam klasszikus balettet kisebb kihagyásokkal a tanulás miatt. Mikor a szüleim a tanulás miatt nem engedtek táncolni az maga volt a pokol.
Kimaradt 6-ba 1 év aztán 7-be elkezdtem hip hop-ozni mert a klasszikus balett csapatba én voltam a legnagyonbb és ki akartam próbálni valami újat. Amikor előszőr megláttam,hogy milyen ez a táncstílus nagyon megtatszett.
A hip hop-tanárnő a példaképemmé vált.
Az volt a váltásomnak még az oka,hogy az osztálytársaim nem igazán jöttek el egy előadádásomra sem. Csak nagyon kevesen és ez nekem nagyon fájt.Azt hittem az az oka,hogy balettezem és nem hip hop-ozom,hogy nem vagyok elég menő nekik. De a hip hop előadásomra sem jöttek el. Sőt......csak nagybátyám jött el mert pont akkor halt meg nagytatám és gyászolnunk kellett ezért még a szüleim sem jöttek el.
A gyász miatt az utolsó félév kimaradt de 8.osztály első félévében folytathattam a hip hop-ot. A második félév megint kimaradt a vizsga miatt. De itthon míg nem voltak itt a szüleim muszály volt táncolnom.
Nem bírtam ki. Kitaláltam egy koreógráfiát az Elastic heart-ra. Mígy anyumék itthon voltak csak kigondoltam kb. a lépéseket és amint elmendtek eltáncoltam. Csak az volt a baj,hogy egy rossz lépésem miatt az életem fenekestől felfordult......
YOU ARE READING
•Soha ne add fel!•
Teen FictionEzt a történetet nem azért írom,hogy sajnáltassam magam, hanem azért,hogy megmutassam megéri küzdeni azért amit szeretsz.